Értékelés:
A könyv az iszlám eredetének tudományos feltárását mutatja be, történelmi-kritikai elemzéssel és régészeti bizonyítékokkal támasztva alá a hagyományos narratívákat. Miközben értékes betekintést nyújt és új perspektívát nyújt a korai iszlám történelemmel kapcsolatban, spekulatívnak és következtetéseiben potenciálisan szélsőségesnek is tekinthető.
Előnyök:A könyvet dicsérik részletes kutatásaiért és interdiszciplináris megközelítéséért, amely a korai iszlám történelem új perspektíváját kínálja, amely régészeti és epigráfiai bizonyítékokat is magában foglal. Számos kritikus úgy találta, hogy a könyv kiváló forrás azok számára, akik nyitottak a hagyományos muszlim tudományosság megkérdőjelezésére, és megjegyezték szigorú módszertanát és elgondolkodtató érveit. A könyvet az iszlám történelmi eredete iránt érdeklődő tudósok számára nélkülözhetetlen olvasmánynak tekintik.
Hátrányok:A kritikusok megjegyzik, hogy a könyv spekulatív lehet, egyesek szerint túlzó következtetéseket von le, különösen Mohamed történelmi létezésével kapcsolatban. Egyes kritikusok úgy vélték, hogy a szerzők esetleg félreértelmezik a régészeti bizonyítékokat, és elismerik, hogy a könyv túlzottan kritikusnak tekinthető a hagyományos iszlám szemlélettel szemben. Ezenkívül a szöveg tartalmazhat olyan idegen információkat, amelyek elvonják a figyelmet a fő érvekről.
(10 olvasói vélemény alapján)
Crossroads to Islam: The Origins of the Arab Religion and the Arab State
Az iszlám korai történetének ellentmondásos feltárásában Yehuda D. Nevo régész és Judith Koren kutató forradalmi elméletet állít fel az iszlám állam és vallás eredetéről és fejlődéséről.
Míg a témával foglalkozó legtöbb mű a muszlim irodalomból meríti a korszak történetéről alkotott képét, a Crossroads to Islam az eddig elhanyagolt fontos bizonyítéktípusokat is megvizsgálja: a helyi (keresztény) lakosság irodalmát, a régészeti ásatásokat, a numizmatikát és különösen a sziklafeliratokat. Ezek az elemzések megalapozzák az iszlám fejlődésének radikális szemléletét. Nevo és Koren szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy az arabok valójában pogányok voltak, amikor átvették a hatalmat a korábban a Bizánci Birodalom által uralt területeken.
Azt állítják, hogy az arabok szinte harc nélkül vették át az irányítást, mivel Bizánc már jóval korábban ténylegesen kivonult a területről. Az új arab elit az uralom megszerzése után az újonnan megszerzett területeiken találkozó, a zsidó-kereszténység által befolyásolt egyszerű monoteizmust vette át, és fokozatosan az arab vallássá fejlesztette. Ez a folyamat csak a 8.
század közepén fejeződött be. A bizonyítékoknak ez az értelmezése megerősíti más tudósok nézetét, akik különböző indokok alapján azt javasolják, hogy az iszlámot és a Korán kanonizált változatát hosszú fejlődési időszak előzte meg. Ez az új nézet a feje tetejére állítja az iszlám felemelkedésének hagyományos történetét, amely szerint az iszlám Mohameddel kezdődött Mekkában és Medinában 622 körül, majd karizmatikus vezetése alatt elterjedt egész Arábiában, és végül Mohamed halála (632) után arra ösztönözte követőit, hogy keleten és nyugaton egyaránt nagy területeket hódítsanak meg.
Ezzel szemben Nevo és Koren azt állítja, hogy az arab állam felemelkedése szükségessé tette egy államvallás, végül az iszlám nevet viselő vallás kialakulását. Az iszlám korai történetének ez a lebilincselő és ellentmondásos újragondolása kötelező olvasmány az iszlám történelemmel foglalkozó hallgatók és tudósok számára, valamint mindazok számára, akiket érdekel a világ második legnagyobb vallásának eredete.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)