Framing the World: Classical Influences on Sixteenth-Century Geographical Thought
A hosszú tizenhatodik században jelentős változás következett be az európai földrajzi felfogásban: alig több mint száz év alatt a nyugat-európaiak úgy tekintettek a világra, mint egy olyan helyre, ahol a szféra minden részét Isten az emberi hasznosításra és egymás közötti kölcsönhatásra teremtette. A Framing the Early Modern World (A kora újkori világ keretezése) című könyv egy ilyen forgatókönyvből kiindulva vizsgálja a görög és római eszmék hatását az új földrajzi elméletek megfogalmazására a XVI.
századi Nyugat-Európában. Míg a XVI. században a lakhatóságról szóló viták uralták a földrajzi irodalmat, a XVI.
század görög és római írásokon képzett humanista geográfusai ezekben találták meg azokat a kulcsfontosságú szellemi eszközöket, amelyek lehetővé tették az oikoumene (lakható világ) globálisan összekapcsolt világként való újradefiniálását. Ebben a világban a szféra minden része úgy volt kialakítva, hogy kommunikáljon egymással.
A reneszánsz és az európai felfedezések időszakának egybeesése lehetővé tette egy olyan új földrajzi felfogás kialakulását, amelyet a klasszikus elmélet és a kora újkori empirikus ismeretek egyaránt alakítottak. Az újonnan felfedezett területeket ezután meg lehetett határozni, ki lehetett használni és gyarmatosítani.
A szerző szerint így vetették el a gyarmatosítás, az expanzió és végül a globalizáció modern korszakának magvait. A Framing the Early Modern World időszerű mű, amely hozzájárul a globalizáció eredetéről és a modernitás gyökereiről szóló egyre növekvő diskurzushoz.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)