Kerülje el a napot! Egy új nonfiction két tételben

Olvasói vélemények

A „Kerüld el a napot” című könyvről szóló kritikák szerint a könyv polarizáló, és az olvasókban erős reakciókat vált ki. Egyesek dicsérik a fantáziadús prózát, a humort és az egyedi elbeszélői stílust, amely ötvözi a személyes emlékiratokat a kulturális kommentárokkal. Mások kritizálják, hogy nincs világos cselekménye és túlságosan öncélú. Összességében az olvasók vagy magával ragadó, agyi élménynek, vagy frusztráló, céltalan olvasmánynak tartják.

⬤ Fantáziadús és ötletes próza, gyönyörű írásmóddal.
⬤ Humor és lebilincselő, bolondos elbeszélői stílus.
⬤ Egyedi és eredeti tartalom, amely a memoárok, a történelem és a kulturális ismeretek keverékét kínálja.
⬤ Olyan témák mélyreható feltárása, mint az összekapcsolhatóság és a valóság természete.
⬤ A popkultúrára való utalások és az erudíció gazdag használata, különösen Bartók Béla körül.

⬤ A világos cselekmény vagy koherens narratív struktúra hiánya.
⬤ Egyesek szerint túlságosan öncélú és céltalan.
⬤ Sűrű és összetett jellege miatt potenciálisan elidegenítő.
⬤ A személyes drámák néhány olvasó számára általánosnak vagy megoldatlannak tűnhetnek.
⬤ Egyes kritikusok kimerítőnek vagy frusztrálónak találták az olvasást.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Avoid the Day: A New Nonfiction in Two Movements

Könyv tartalma:

"Kerüld a napot valóban úgy tűnik számomra, hogy a nonfiction memoárokat a lehető legmesszebbre tolja anélkül, hogy szingularitásba omlana, és nem találom a szavakat. Egyszerűen csak el kell olvasnod." -Helen Macdonald, a H is for Hawk szerzője.

Az elbeszélő nonfiction szürreális, magasra ívelő, a műfajt újradefiniáló műfaja, a Kerüld a napot részben detektívtörténet, részben memoár, részben elmélkedés az élet értelméről - mindezt az egzisztenciális horror sötét lüktetésével meséli el. A végeredmény egy felejthetetlen tanulmány a halandóságról és a művész útjáról.

A B la Bart k eltűnt kéziratának rejtélyére keresve a választ, és a nyomozást arra használva, hogy elkerülje apja halálos ágyát, Jay Kirk díjnyertes magaziníró Erdélybe indul, ugyanazokba a falvakba, ahol a "Mester", mint egy friss plazmát kereső vámpír, a parasztok népzenéjében találta meg új anyagát. Ezekkel a lopott dalokkal Bart k újraértelmezte a 20. század zenéjét. Kirk, aki szintén az írói megújulásra törekszik, inspirációt talál a zeneszerző unortodox módszereiben, de kezdi elveszíteni a fonalat, amikor meglátja magát Bart k legsötétebb és legszemélyesebb művében, a Cantata Profana-ban, amely az apák és fiúk átka körül forog.

Egy majdnem pszichotikus epizód után Bart k bűvöletében a szerző hirtelen egy előkelő sarkvidéki ökoturista hajóúton találja magát. Ott egy régi barátja, aki most dokumentumfilmes, társaságában úgy döntenek, hogy elvetik a dokumentumfilmet, és helyette horrorfilmet forgatnak - a gyanútlan utasok és a legénység orra előtt. Az egyik főszereplőt alakító Kirk, aki megmagyarázhatatlanul csapdába esett egy hajón a világ végén, egyedül, és az éjféli nap hatása alatt, eltéved saját agyi útvesztőjében, és a legnyomasztóbb kérdésére próbál választ találni: találhatunk-e értelmet a tapasztalatban?