
Of Two Minds - Ecstasy & Inspired Interpretation in the New Testament World
Hogyan működik a szellem a prófétákon keresztül? A korai zsidó írók maguk is kétféleképpen vélekedtek erről a kérdésről. Az egyik válasz az volt, hogy a prófétát legyőzi a szellem, és öntudatlan lesz a szellem jelenlétében. A szavakat nem a próféta mondja el, aki egyáltalán nincs tudatában azoknak, hanem a szellem. Ez az „ihletett eksztázisnak” nevezett elképzelés valójában inkább a görögországi Delphoi orákulumban volt otthon, mint Izraelben. A zsidó szerzők mégis gondosan és kreatívan importálták a fogalmat a Bibliába.
A „második elme” az ihletett tolmácsé, egy olyan elme, amelynek éleslátását a szellem jelenléte fokozza, így a próféta képes tisztábban értelmezni azt, amit lát. Ez a fogalom világosan látható több olyan bibliai szerző munkájában, akik az isteni szellemet ismerték fel a Szentírás ihletett értelmezésének forrásaként.
Az ókori Babilontól napjainkig sokan a szellem munkáját e két fogalom valamelyikében értelmezték, vagy a képzett tudós gondos exegézise, vagy egy szellemtől megszállt személy ihletett beszéde révén. Azonban, ahogy Levison bemutatja, nemcsak hogy mindkét fogalom bibliai alapokon nyugszik, hanem nem más, mint két kifejezése a természet vagy földrajz által nem korlátozott szellem bibliai fogalmának, amelynek nincsenek határai a működésében.