Olvasói vélemények
Összegzés:A „Két kis vadember” című könyv egy nagyra becsült klasszikus, amely a kaland és az oktatás keveréke, különös tekintettel az indián hagyományokra és a faművészetre. Az olvasók nosztalgiát fejeznek ki, mivel gyermekként élvezték, felnőttként pedig még jobban értékelik a mélyebb témák és a történelmi kontextus miatt. Az eredeti illusztrációkat jelentős varázsként emelik ki, és több olvasó is az illusztrált kiadásokat ajánlja az illusztrálatlanokkal szemben. A könyv alkalmas a természet és a szabadban való ismeretek iránt érdeklődő gyermekek számára.
Előnyök:⬤ Faipari és indián történetekben gazdag.
⬤ Az eredeti illusztrációk fokozzák a könyv varázsát és oktatási értékét.
⬤ Nosztalgikus gyermekkori élményeket örökít meg és generációkat köt össze.
⬤ Értékes túlélési készségeket és ismereteket kínál lebilincselő történet formájában.
⬤ Fiúkat és lányokat egyaránt megszólít, így széles közönség számára alkalmas olvasmány.
⬤ A történelmi kontextus mélyebbé teszi az olvasás élményét.
Hátrányok:⬤ A nem illusztrált kiadásokból hiányzik az eredeti bája.
⬤ Egyes kiadások rossz nyomdai minőségben és furcsa formátumban jelennek meg.
⬤ Egyes kiadásokban a betűméret kicsi, ami megnehezíti az olvasást.
⬤ A könyv formátuma nem biztos, hogy minden modern olvasónak tetszik.
(31 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Two Little Savages
Könyv tartalma:
A természet és a fiúkor egyik nagy klasszikusa, Amerika egyik legjelentősebb természetszakértőjétől. Az erdei mondavilág széles skáláját mutatja be a legízletesebb formában, egy igazán élvezetes történet. Sok órányi jó olvasmányt nyújt minden gyermeknek, aki szereti a természetet, és számos érdekes természeti tényre, valamint számos gyakorlati ismeretre tanítja meg. Biztos, hogy minden olyan gyermekben felkelti az érdeklődést a szabad levegő világa iránt, aki még nem fedezte fel a természet varázsát.
A történet két tanyasi fiúról szól, akik sátrat építenek az erdőben, és ráveszik a felnőtteket, hogy egy hónapig lakhassanak benne. Ez idő alatt megtanulják, hogyan készítsenek maguknak ételt, hogyan gyújtsanak tüzet gyufa nélkül, hogyan használják ügyesen a fejszét, hogyan készítsenek ágyat ágakból; megtanulják, hogyan kell elmosni a szúnyogokat, hogyan nyerjenek tiszta vizet egy sáros tóból, hogyan építsenek gátat, hogyan ismerjék meg a csillagokat, hogyan találják meg az utat, ha eltévednek; hogyan mondják meg a szél irányát, hogyan jelöljék ki az ösvényt, hogyan különböztessék meg az állatnyomokat, hogyan védekezzenek a vadállatok ellen; hogyan használják az indián jeleket, hogyan készítsenek mokaszint, íjat és nyilat, indián dobot és harci sapkát; hogyan ismerjék meg a fákat és növényeket, és hogyan készítsenek festéket növényekből és gyógynövényekből. Mindent megtudnak a különböző madarak és állatok szokásairól, arról, hogyan szerzik meg a táplálékukat, kik az ellenségeik, és hogyan védekeznek ellenük.
A legtöbb ilyen információ általában nem érhető el könyvekben, és másképp csak évekig tartó élet és megfelelő környezetben szerzett tapasztalatok révén szerezhető meg. Thompson Seton úr mégis olyan szemléletesen és teljes körűen magyarázza el ezeket, olyan sok világos, széljegyzetekkel ellátott illusztrációval a könyvben, hogy az olvasó irigylésre méltó tudással fejezi be a Két kis vadembert a fákról, növényekről, vadon élő állatokról, erdészeti ismeretekről, indián mesterségekről és művészetekről, valamint a vadonban való túlélésre vonatkozó információkkal. Mindezt egy élénk elbeszélésen keresztül mutatja be a könyv, amelynek hősei két igazi fiú, akik jellemzően mindenre kíváncsiak a körülöttük lévő világban, és mindenféle vállalkozásban szívesen túlszárnyalják egymást. Az izgalmas kalandok, amelyek az erdőben való tartózkodásuk során érik őket, éppen olyanok, amelyek lekötik a fiatal olvasó figyelmét, és minden pillanatban megmozgatják a fantáziáját.
