Kétségbeesett eljegyzés: Hogyan mentette meg egy kevéssé ismert polgárháborús csata Washingtont és változtatta meg az amerikai történelmet?

Olvasói vélemények

Marc Leepson „Kétségbeesett eljegyzés” című könyve alapos és lebilincselő beszámolót nyújt a polgárháború alatti monocacy-i csatáról, kiemelve annak jelentőségét a Washington D.C. elleni konföderációs előrenyomulás késleltetésében. A részletes történelmi elemzést a résztvevők személyes beszámolóival ötvözi, és így élénk elbeszéléssé teszi a történetet. Bár a könyv jól megalapozott és a kezdők és a rajongók számára egyaránt hozzáférhető, néhány olvasó úgy találta, hogy a részek túlságosan spekulatívak, vagy olyan túlzott részleteket tartalmaznak, amelyek nem feltétlenül tetszenek az alkalmi olvasóknak.

⬤ Jól megírt és magával ragadó stílus, amely könnyen követhető.
⬤ Alapos kutatás, személyes levelek és naplók széles körű felhasználásával, ami érzelmi mélységet kölcsönöz.
⬤ Részletes beszámoló a csatát megelőző és követő eseményekről.
⬤ Alkalmas a polgárháború történelmének újdonsült ismerői és a tapasztalt rajongók számára egyaránt.
⬤ Egy kevésbé ismert csata jelentőségét hangsúlyozza meggyőző módon.

⬤ Lehetnek olyan részek, amelyek az alkalmi olvasók számára tölteléknek vagy túlzott részletességnek tűnnek.
⬤ Némi spekuláció a „mi lett volna, ha” forgatókönyvekkel kapcsolatban, ami nem minden olvasónak tetszhet.
⬤ Hajlamos a konföderációs szimpátiát illetően egy bizonyos nézőpont felé hajlani az elbeszélésben.
⬤ Néhány olvasó zavarónak találta az olyan rövidítések használatát, mint a „CSA” a „konföderációs” helyett.

(37 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Desperate Engagement: How a Little-Known Civil War Battle Saved Washington, D.C., and Changed American History

Könyv tartalma:

A monocacy-i csata, amely 1864. július 9-én, a hóviharos forróságban zajlott, a polgárháború egyik legjelentősebb, mégis kevéssé ismert csatája. Ami aznap a marylandi Fredericktől négy mérföldre délre fekvő kukorica- és búzamezőkön játszódott le, az egy teljes mezőn zajló összecsapás volt mintegy 12 000 harcedzett konföderációs katona között, akiket a vitatott Jubal Anderson Early vezetett, és mintegy 5800 uniós katona között, akik közül sokan még nem voltak harcedzettek, és akiket a higanyos Lew Wallace, a Ben-Hur későbbi szerzője vezetett. Amikor a harcok véget értek, mintegy 1300 uniós katona volt halott, sebesült, eltűnt vagy fogságba esett, Early pedig - aki mintegy 800 áldozatot szenvedett - legyőzte Wallace-t, és ezzel a háború legészakibb konföderációs győzelmét aratta.

Két nappal később, egy másik brutálisan forró délutánon, 1864. július 11-én, hétfőn, a rosszmájú, keményen ivó Early a lován ült a Stevens-erőd kapuja előtt, Washington D. C. felső, északnyugati peremén. A háború egyik legsorsdöntőbb, baljóslatú döntését készült meghozni: megparancsolja-e az embereinek, hogy támadják meg a nemzet fővárosát, vagy sem.

Early június 13-a óta menetelt, amikor Robert E. Lee parancsot adott neki, hogy egy egész hadtestet vezényeljen ki Richmond környéki táborukból, és tegyen pusztítást a jenki csapatokon a Shenandoah-völgyben, majd vonuljon északra, és szállja meg Marylandet. Ha Early megfelelőnek találja a feltételeket, Lee szerint először Lincoln elnök előkertjébe vitte volna a háborút. Szintén Lee napirendjén szerepelt: rákényszeríteni a jenkiket, hogy engedjenek ki jó néhány csapatot abból a fojtogató szorításból, amelyet U. S. Grant tábornok épített ki Richmond körül.

Az egykor több tízezer tapasztalt katona állt Washington erődjeinek és erődítményeinek gyűrűje aznap a gyalogos sebesült uniós katonák, a veterán tartalékosok, valamint a száznaposoknak nevezett újoncok - akik azért léptek be az uniós hadseregbe, hogy ideiglenes, hátvédként szolgáljanak - szedett-vedett gyűjteménye kezében volt. A város tehát nagy megdöbbenéssel fogadta a lázadók közelgő támadásának hírét. Az utcákat szinte pánik töltötte be, és az uniós vezetők igyekeztek koordinálni az önkéntesekből álló erőket.

De Early nem húzta meg a ravaszt. Mivel az emberei kimerültek a Monocacynál vívott harcban és az azt követő menetelésben, Early szünetet tartott, mielőtt megtámadta volna a gyengén őrzött Stevens-erődöt, így Grantnek éppen elég időt adott arra, hogy több ezer veterán csapatot hozzon fel Richmondból. Az emberek a tizenegyedik órában érkeztek, amikor Early éppen azon gondolkodott, hogy bevonuljon-e Washingtonba. Az invázióra nem került sor, de Early megtámadta az uniós erőket a Stevens-erődön kívül. A harcok során Lincoln elnök meglátogatta az erődöt, és ezzel ő lett az egyetlen hivatalban lévő elnök az amerikai történelemben, akit tűz alá vettek egy katonai összecsapás során.

Marc Leepson történész kimutatja, hogy ha Early egy nappal korábban érkezik Washingtonba, az ezt követő pusztítás könnyen másként zárhatta volna le a háborút. Leepson hatalmas mennyiségű elsődleges anyagot használ fel, köztük emlékiratokat, hivatalos feljegyzéseket, újságcikkeket, naplóbejegyzéseket és szemtanúk beszámolóit, hogy olvasóbarát és lebilincselő leírást adjon a "Washington megmentő csatája" néven ismertté vált eseményeket övező eseményekről.

Dicséret a Zászlóért: Egy amerikai életrajz.

"Nincs olyan történet a zászlóról, amelyet kihagyna..... Mi) most átfogó kalauzunk van a kibontakozásához." --- The Wall Street Journal.

"A történelem varázsa a részletekben rejlik, és a szerző a Flag: Egy amerikai életrajz szerzője tudja, hogyan kell megtalálni és lebilincselő olvasmánnyá tenni őket. Ez a könyv kiemeli az iróniát, a humort, a mítoszokat és a kulisszák mögötti eseményeket, amelyek zászlónk 228 éves történetét olyan lenyűgözővé teszik." --- The Saturday Evening Post.

" A zászló értékes adalék az amerikai történelemhez, és Leepsonnak... minden bizonnyal kijár a szerzői dicsőség egy része Amerika nemzeti ikonjának e lebilincselő beszámolójáért." --- Richmond Times-Dispatch.

"Időszerű és lényeglátó."--- The Dallas Morning News.

"Ahhoz, hogy megértsük az USA-t és polgárait, meg kell érteni a.

Zászlónk eredetét, legendáit és jelentését. Marc Leepson zászlója.

Nagyszerű könyv, méltó a nagyszerű témájához.".

---Homer Hickam, a Rocket Boys és a The Keeper's Son szerzője.

" A Zászló nagyon jelentős hozzájárulás történelmünkhöz. És olyan könyv, amelyet mindenkinek el kell olvasnia, akit érdekel az Egyesült Államok." --- Veteran Magazine.