Double Visions, Double Fictions: The Doppelgnger in Japanese Film and Literature
A Doppleganger (kettős járkáló) szó a német romantikában, az 1700-as évek végén történt legkorábbi ismert használata óta az irodalom, a kultúra és a média széles skáláján megtalálható. A megkettőződés e motívuma a történelmi és kulturális határokat is átlépve jelenik meg. A Double Visions, Double Fictions a doppleganger számtalan megnyilvánulását elemzi a japán irodalmi és filmes szövegekben két történelmi ponton: az 1920-as és 1930-as évek két háború közötti időszakában és napjainkban.
A szerző, Baryon Tensor Posadas szerint a hasonmás a pszichoanalitikus elmélet történelmi hatásának, a japán detektívregény műfajának, a korai japán filmművészetnek és a japán gyarmatosítás kulturális termelésének metszéspontját jelöli. A hasonmás megjelenését Edogawa Rampo, Tanizaki Jun'ichiro és Akutagawa Ryunosuke műveiben, valamint Tsukamoto Shin'ya és Kurosawa Kiyoshi filmjeiben nemcsak mint visszatérő motívumot, hanem mint fogalomkritikai gyakorlatot is vizsgálja. E vizsgálódások után Posadas felteszi a kérdést: Melyek voltak azok a társadalmi, politikai és anyagi feltételek, amelyek mozgósították a hasonmás iránti vágyat? És hogyan ragadja meg a doppleganger az ezekben a történelmi pillanatokban zajló társadalmi átalakulásokat?
A Double Visions, Double Fictions (Kettős látomások, kettős fikciók) végül feltárja, hogy a hasonmás motívum hogyan nyújt lenyűgöző új hátteret a múlt és a jelen összefonódásának megértéséhez.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)