Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Ticking
A Tickingdeep versei a dél-walesi partvidék egy gyönyörű, de látszólag üres sávját térképezik fel, amely a Bristol-csatornán át Exmoor felé néz. A gyűjteményt a természetrajzok közé lehetne sorolni, bár a mélytérképezés kifejezés pontosabb leírása az eklektikus tematikának: vannak itt szellemek, öngyilkosok és romok éppúgy, mint trágyapókok, kőművesek és rovarmegfigyelés. A versek közül sok a walesi partvidék egy kétmérföldes szakaszának történelmére és földrajzára, régészetére és vadvilágára összpontosít. A Ticking-ben szereplő feltérképezés azonban nemcsak a kézzelfoghatóra vagy az anyagiakra korlátozódik, hanem a megfoghatatlant, a múltban és a jelenben élő lakosok álmait és reményeit, képzeletét és félelmeit is magában foglalja.
"Csendesen, pontosan, ezek a versek többféle utazást fűznek össze, az évszakokon keresztül, a lábadozáson és a saját öregedésre adott lelkes válaszon keresztül, egy bensőségesen ismert helységen keresztül, amíg az ember élete össze nem kapcsolódik egy hely életével. Lépésről lépésre, a természeti világ megfigyelésén megalapozva, élvezetes humorral feldobva, a ház határaitól a történelemmel aláfestett mezőkön át a föld és a geológiai idő szédítő pereméig haladnak.".
⬤ Philip Gross.
"A Ketyegés egy csendesen lenyűgöző gyűjtemény. Az ember egyre növekvő izgalommal olvassa a verseket, ami aztán átfordul a hátborzongató öröm érzésébe. Tapintható az az érzés, hogy a költő megtalálja a hangját és a látásmódját. A walesi partvidék egy kis kvadránsát mélyen megfigyeli, érzi és feltárja, történelmét, drámáit és titkait felszínre hozza. Úgy tűnik, itt minden egyszerre él, izgalmasan és borzalmasan. A lány a nőben, a test a sziklában, a tenger étvágya és haragja, az idő egy gyermek kérdésében, a halál kísértete egy esküvőn; itt vannak a halandóság mintái a meghajlott fűben, egy madár lenyomatában az ablakon, egy pillanat, egy nap, egy évszak keringésében. Wales újabb költőt teremtett: a neve Ellie Rees."".
⬤ Horatio Clare.
"Gyönyörűen kidolgozott és azonnal magával ragadó versgyűjtemény, amely a "mély feltérképezés" fogalma köré épül...
A közeli megfigyeléseknek, a metaforától szabadulva vergődő, önmagukért létező tárgyaknak és lényeknek is van egyfajta érzete. A darabok tele vannak madarak, rovarok és virágok szép közeli megfigyelésével, olyan dolgokéval, amelyek nem valamit jelentenek, hanem valami...
Maguk a versek azonnal érthetőek és érzelmileg közvetlenek, bár nem nélkülözik a bűnbánó szellemességet vagy a hirtelen hangnemváltásokat. A versek hangulata valóban állandóan változik, mint az impresszionista fény, de mindezek ellenére az érzések ritkán bizonytalanok vagy kétértelműek.".
⬤ Dr.