Értékelés:
Kathryn Sullivan „Handprints on Hubble” című írásában személyes emlékiratai összefonódnak a Hubble űrteleszkóp fejlesztéséről és karbantartási küldetéseiről szóló beszámolóval. A könyv kiemeli az űrhajósok, mérnökök és technikusok közös erőfeszítéseit, részletesen bemutatva azokat a kihívásokat és győzelmeket, amelyek a Hubble hosszú távon karbantartható, tudományos műszerré tételéhez vezettek az űrben.
Előnyök:A könyvet dicsérik magával ragadó írói stílusa, világos technikai magyarázatai és személyes anekdotái miatt. Az olvasók nagyra értékelik, hogy a Hubble-missziókban kevésbé ismert közreműködők is szerepelnek benne, és a technikai részleteket lenyűgözőnek találják. A könyv inspirációként szolgál, különösen a STEM-szakmákban dolgozó fiatal nők számára, ugyanakkor az általános közönség számára is hozzáférhető.
Hátrányok:Néhány olvasó megjegyezte, hogy a könyv erősen technikai jellegű, ami nem biztos, hogy tetszeni fog azoknak, akiket nem érdekelnek a mérnöki témák. Néhány szerkesztési hibáról is beszámoltak, amelyek rontották az olvasás élményét. Emellett egyesek úgy vélték, hogy a cím félrevezetheti az olvasókat, és azt hihetik, hogy a könyv kizárólag a Hubble-ról szól, nem pedig egy memoár.
(49 olvasói vélemény alapján)
Handprints on Hubble: An Astronaut's Story of Invention
Az első amerikai nő, aki járt az űrben, elmeséli tapasztalatait a Hubble űrteleszkóp indításával, megmentésével, javításával és karbantartásával foglalkozó csapat tagjaként.
A Hubble űrteleszkóp forradalmasította a világegyetemről alkotott képünket. Számos más eredmény mellett több ezer galaxist fedezett fel az égbolt üresnek tűnő területein; átalakította a fekete lyukakról szerzett ismereteinket; törpebolygókat talált más csillagok körül keringő holdakkal; és pontosan megmérte, milyen gyorsan tágul az univerzum. A Handprints on Hubble című könyvben Kathryn Sullivan nyugalmazott űrhajós ismerteti a NASA azon csapatában végzett munkáját, amely mindezt lehetővé tette. Sullivan, az első amerikai nő, aki űrsétát tett, elmeséli, hogyan indította, mentette meg, javította és tartotta karban a Hubble-t, a valaha épített legtermékenyebb csillagvizsgálót, ő és más űrhajósok, mérnökök és tudósok.
Sullivan eközben elmeséli korai életét "szputnyikbébiként", az oceanográfián keresztül a NASA-hoz vezető útját, és az űrprogramba való beavatását a "harmincöt új fiú" egyikeként. (Ő volt az egyike annak a hat nőnek, aki elsőként csatlakozott a NASA nagy múltú űrhajós testületéhez. ) Élénk részletességgel írja le, milyen érzés egy űrhajó belsejében felszállni (olyan, mintha "egyszerre lennénk földrengésben és vadászrepülőgépben"), megmutatja nekünk egy űrséta látványát, és elmeséli, hogy a Challenger katasztrófája után ideiglenesen leállították az űrsiklóprogramot.
Sullivan elmagyarázza, hogy a "karbantarthatóságot" a Hubble-be tervezték, és leírja a pályán történő karbantartást lehetővé tevő eszközök és folyamatok feltalálásának munkáját. Mivel a repülés közbeni javítás és frissítés a terv része volt, a NASA képes volt kijavítani a Hubble tükrök súlyos hibáját - szó szerint és átvitt értelemben is "kéznyomot hagyva a Hubble-on".
A Handprints on Hubble a MIT Press Fund for Diverse Voices támogatásával jelent meg.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)