Ki a fekete és miért?: Egy rejtett fejezet a faj tizennyolcadik századi feltalálásából

Olvasói vélemények

A könyv a bordeaux-i Királyi Tudományos Akadémiának 1739-ben benyújtott esszék gyűjteményét mutatja be, amelyek célja a „feketeség” meghatározása volt. Olyan alapvető forrásként szolgál, amely betekintést nyújt a faj, a rabszolgaság és az e vitákban gyökerező társadalmi-politikai következmények történelmi perspektíváiba. A kritikák kiemelik a tudományos értékét, a neves fordítók közös munkáját, valamint a rasszizmussal és egyenlőtlenséggel kapcsolatos kortárs kérdések szempontjából való relevanciáját.

⬤ Elsődleges forrásanyagokhoz való hozzáférés
⬤ szakértő tudósok jól lefordított esszéi
⬤ éleslátó kommentárok a faji kérdésekkel kapcsolatos történelmi és kortárs kérdésekről
⬤ kiemeli a faj szerepét a társadalmi megosztottságban
⬤ kiváló tudományos kutatás Gates professzortól
⬤ a kortárs amerikai politika megértéséhez kötelező olvasmányként tartják számon
⬤ elismert, értékes, a nem akadémikusok számára is hozzáférhető forrás.

⬤ A történelmi esszékben szereplő néhány tudományos gondolat mai szemmel nézve nevetségesnek tűnhet
⬤ a könyv kis betűmérete kihívást jelenthet néhány olvasó számára
⬤ tudományos mélysége miatt időbe telik elolvasni és megemészteni.

(14 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Who's Black and Why?: A Hidden Chapter from the Eighteenth-Century Invention of Race

Könyv tartalma:

2023 PROSE Award in European History

"Felbecsülhetetlen értékű történelmi példája a fajról alkotott tudományos felfogás megteremtésének, amely valószínűleg nem fog egyhamar eltűnni.".

-- Washington Post.

"Feltárja, hogyan kerestek egykor tekintélyes természettudósok hiába fizikai magyarázatot egy olyan társadalmi identitásra, amely mind a mai napig óriási jelentőséggel bír.".".

--Nell Irvin Painter, A fehér emberek története című könyv szerzője.

"Lenyűgöző, bár nyugtalanító ablak a rasszizmus eredetére.".

-- Publishers Weekly.

"Olvasni (ezeket az esszéket) annyi, mint tanúja lenni annak, ahogyan az európai értelmiségiek az atlanti rabszolgakereskedelem korában egymás után küzdenek az atrocitás igazolásáért.".".

-- Jill Lepore, az Ezek az igazságok szerzője: Az Egyesült Államok története.

1739-ben a bordeaux-i Királyi Tudományos Akadémia pályázatot hirdetett a "feketeség" forrásairól szóló legjobb esszére. Mi a feketeség és az afrikai haj fizikai oka, és mi a fekete degeneráció oka - kérdezte a versenykiírás. Végül tizenhat francia és latin nyelven írt esszét küldtek be Európa-szerte. Az egyes oldalakon dokumentálva vannak az európai elképzelések arról, hogy ki a fekete és miért. Az esszék mögött az a tény húzódik meg, hogy a verseny meghirdetésekor mintegy négymillió afrikait raboltak el és szállítottak át az Atlanti-óceánon.

Maguk az esszék a vélemények széles skáláját képviselik, amelyek mégis egy közös téma körül keringenek: a faj új fogalmának tudományos megértése. Ennél is fontosabb, hogy nélkülözhetetlen feljegyzést nyújtanak arról a felvilágosodás korabeli gondolkodásról, amely normalizálta a fekete emberek eladását és rabszolgasorba taszítását.

Ezek a korábban soha nem publikált dokumentumok a bordeaux-i városi könyvtárban rejtőzködve élték túl az évszázadokat. Az angolra fordított, Henry Louis Gates, Jr. és Andrew Curran által írt részletes bevezetővel és fejlécekkel ellátott, e kötetben szereplő esszék mindegyike a feketeellenes rasszizmus és a kolorizmus eredetét tárja fel Nyugaton.