Értékelés:
A kritikák kiemelik, hogy a könyv a kulturális védelem és a szellemi tulajdon lenyűgöző és jól megalapozott feltárását nyújtja, és elgondolkodtató gondolatokat mutat be a kulturális termékek tulajdonjogával és védelmével kapcsolatban. A Kindle-verzióban azonban jelentős elrendezési problémák vannak, amelyek egyes felhasználók számára olvashatatlanná teszik azt. Összességében az olvasók lebilincselőnek találják a könyvet, de a témák összetettségével nehézségekbe ütközhetnek.
Előnyök:⬤ Egy bonyolult téma izgalmas és szórakoztató feltárása
⬤ könnyen olvasható
⬤ jól megalapozott
⬤ elgondolkodtató vita a kulturális védelemről
⬤ sokféle nézőpontot tárgyal, beleértve az őshonos és a feltörekvő kultúrákat is.
A Kindle verzióban jelentős elrendezési problémák vannak, amelyek olvashatatlanná teszik; néhány kritika a szerző kultúra definícióival és fogalmaival kapcsolatban.
(7 olvasói vélemény alapján)
Who Owns Culture?: Appropriation and Authenticity in American Law
Nem ritka, hogy fehér külvárosi fiatalok rapzenét adnak elő, hogy New York-i divattervezők a világ szekrényeit kutatják át inspirációért, vagy hogy euro-amerikai írók gésák vagy sámánok hangját veszik fel. De valójában kié ezek a művészeti formák? Az a közösség, amelyben eredetileg létrejöttek, vagy az a kultúra, amely magába olvasztotta őket?
Bár a hitelességre vagy minőségre vonatkozó állítások arra ösztönözhetnek egyes fogyasztókat, hogy a kulturális termékeket a forrásuknál keressék, a származási közösségek általában nem képesek jogi úton kizárni a másolókat. A kulturális termékek, akárcsak más, nem társult csoportos szerzői művek, nem élveznek védelmet a szellemi tulajdonjogi rendszerünkben. De vajon ez a jogi vákuum igazságtalanság, az amerikai kultúra éltetője, történelmi mulasztás, a közigazgatási alkalmatlanság eredménye, vagy mindezek együttese?
A Who Owns Culture? című könyv az első átfogó elemzést nyújtja a kulturális szerzőség és kisajátítás kérdéséről az amerikai jogban. Susan Scafidi az őslakosok művészetétől a Linuxig végigvezeti az olvasót a jog és a kultúra közötti senki földjén, és megáll, hogy feltegye a kérdést: mi késztet bennünket arra, hogy jogi védelmet nyújtsunk az irodalmi műveknek, de a folklórnak nem? Mit jelent az, hogy egy alkotás egy közösséghez tartozik, különösen egy diffúz vagy töredezett közösséghez? És vajon nemzeti kultúránk a jenki leleményesség vagy a kulturális kleptománia terméke?
A közösségi szerzőség, a kulturális kisajátítás, a szellemi tulajdonjog és az amerikai kultúra kialakulásának újszerű és közérthető meglátásait nyújtó útmutató nagyban gazdagítja a kulturális termelés jövőbeli jogi megértését.