Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv jól megalapozottan vizsgálja az Egyesült Államok bűnügyi politikáját, különös tekintettel a bűnözés társadalmi megítélésére, különösen a fehérgalléros és az utcai bűnözéssel szemben. A könyv célja, hogy a laikus közönséget is bevonja, elkerülve a túlságosan szakszerű nyelvezetet, miközben a jelentős történelmi összefüggésekről is éleslátó kommentárokat ad.
Előnyök:Jól kutatott, informatív, a laikus olvasók számára is hozzáférhető, a kulcsfontosságú kérdéseket történelmi kontextusban mutatja be, és remek állapotban, azonnal kézbesíthető.
Hátrányok:Egyes fejezetek ismétlődnek, az utolsó fejezetet helytelennek érezhetjük, és a szerző politikai elfogultsága Reagan politikájával szemben nem minden olvasóval találhat visszhangra.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Who Are the Criminals?: The Politics of Crime Policy from the Age of Roosevelt to the Age of Reagan
Könyv tartalma:
Hogyan jutottak el az amerikaiak oda, hogy túlságosan félnek az utcai bűnözéstől - és túlságosan kevéssé a vállalati bűnözéstől
Hogyan vált az Egyesült Államok az utcai bűnözők rehabilitálására és a fehérgalléros bűnözés megelőzésére törekvő országból olyan országgá, amely keményen bünteti a köztörvényes bűnelkövetőket, ugyanakkor az üzleti élet masszív deregulációjával ösztönzi a vállalati bűnözést? Miért kapnak az utcai bűnözők szigorú börtönbüntetéseket, ami a tömeges bebörtönzés katasztrófájához vezetett, míg a fehérgalléros bűnözők, akik vitathatatlanul több embert károsítanak, csak pofonokat kapnak - ha egyáltalán büntetőeljárás alá vonják őket? A Ki a bűnöző? című könyvében Amerika egyik vezető kriminológusa új válaszokat ad ezekre a létfontosságú kérdésekre, és elmondja, hogy a bűnözés politizálása a huszadik században hogyan alakította át és torzította el a bűnügyi politikát, és hogyan vezetett oda, hogy az amerikaiak túlságosan félnek az utcai bűnözéstől, és túlságosan kevéssé a vállalati bűnözéstől.
John Hagan szerint az amerikai büntető igazságszolgáltatás legújabb kori története két korszakra osztható: Roosevelt korára (nagyjából 1933-tól 1973-ig) és Reagan korára (1974-től 2008-ig). A korábbi időszakban a rehabilitációra, a vállalati szabályozásra és a bűnözés társadalmi gyökereire helyezett hangsúly a későbbi korszakban drámaian megfordult. A Reagan-korszakban a hangsúly az utcai bűncselekmények, különösen a kábítószer-bűncselekmények szigorú kezelésére helyeződött át, ami aránytalanul nagy mértékben érintette a kisebbségeket és a szegényeket, és tömeges bebörtönzéshez vezetett. Ezzel egyidejűleg az üzleti élet masszív deregulációja új lehetőségeket, ösztönzőket, sőt racionalizációt biztosított a fehérgalléros bűnözés számára - és hozzájárult a 2008-as pénzügyi válság és az azt követő recesszió kialakulásához.
Hagan szerint már régen eljött az ideje, hogy túllépjünk a Reagan-korszak bűnözési politikáján. Át kell alakítani a bűnözésről alkotott képet, és újra kell gondolnunk az utcai és a vállalati bűnözés relatív ártalmait és büntetéseit. Egy új utószóban Hagan értékeli Obama politikáját a fehérgalléros és az utcai bűncselekmények büntetésével kapcsolatban, és vitatja, hogy van-e bármi bizonyíték arra, hogy országunkban jelentős változás következett be a büntetésükben.
