China and the Globalization of Biomedicine
Ma Kína jelentős szerepet játszik a biogyógyászat határainak kiteljesítésében, a korábbi beszámolók azonban csak azt vizsgálták, hogy a nyugaton létrehozott orvosi ötleteket és intézményeket sikeresen átvitték-e Kínába. Ez az első könyv, amely bemutatja, hogy Kína milyen szerepet játszott a globalizált biomedicina megteremtésében 1850 és 1950 között.
Ez volt Kína "megaláztatásának évszázada", amikor az imperialista hatalmak uralták Kína külpolitikáját és gazdaságát, és arra kényszerítették, hogy csatlakozzon a globális trendekhez, amelyek közé a XIX. században a korlátozott közegészségügyi intézkedések, a XX. században pedig az államilag támogatott egészségügyi ellátás tartozott.
E külső nyomás, valamint az imperializmus által elnyomott hatalmas népesség és a hagyományos kínai gazdaság hanyatlása rendkívüli problémákat teremtett a biomedicina számára, amelyek egyszerre voltak egyediek Kínában és potenciálisan alkalmazhatóak más fejlődő nemzetekre is. Ebben a könyvben Kínában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban dolgozó tudósok érvelnek amellett, hogy a kínai biomedicina olyan fejleményei, mint az új betegségek felfedezése, az orvosi szakma megnyitása a nők előtt, a vakcinák tömeges előállítása és a szegény vidéki területek egészségügyi ellátása a biomedicina megértésének középpontjában kell állnia, nem pedig a periférián.
SZERZŐK: A SZERZŐK: Daniel Asen, Nicole Barnes, Mary Augusta Brazelton, David Luesink, William H. Schneider, Li Shenglan, Gao Xi, He Xiaolian, Yu Xinzhong, Shi Yan DAVID LUESINK a Sacred Heart University történelemtanár-helyettese.
WILLIAM SCHNEIDER az Indiana University Purdue University Indianapolis történész professzor emeritusa és az orvosi humán tudományok programjának professzora. ZHANG DAQING a pekingi Pekingi Egyetem professzora és az Orvosi Humán Tudományok Kutatóközpontjának vezetője.