Kína és a szocializmus: Piaci reformok és osztályharc

Olvasói vélemények

A könyv kritikával illeti Kína gazdaságpolitikáját és a piaci-szocialista modell szerinti gyors növekedés következményeit. A jelenlegi politikai és gazdasági megközelítés ellen érvel, azt állítva, hogy az aláásta az alapvető társadalmi rendelkezéseket. Egyes olvasók éleslátónak találják, míg mások a valóságtól elrugaszkodottnak tartják.

A könyv kritikus képet ad a kínai piaci szocializmusról, fontos kérdéseket vet fel a szociális rendelkezésekkel és az egyenlőtlenséggel kapcsolatban, és a méltányosabb szocialista gyakorlatokhoz való visszatérés mellett érvel.

A kritikusok a könyvet elméleti jellegűnek és a gyakorlati valóságtól elrugaszkodottnak minősítik, és úgy ítélik meg, hogy a valós tapasztalatok nélküli akadémikusok írták. Nem biztos, hogy kielégíti azokat, akik Kína gazdasági növekedésének átfogó elemzését keresik.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

China and Socialism: Market Reforms and Class Struggle

Könyv tartalma:

Kína ma a világ leggyorsabban növekvő gazdasága. Sok baloldali számára a kínai gazdaság a neoliberális globalizációval szemben alternatív fejlődési modellt kínál. Bár vitatott kérdés, hogy a kínai gazdaságot még mindig szocialistának lehet-e nevezni, nem kétséges, hogy a szocializmus globális projektje szempontjából fontos a valós kilátások pontos értelmezése és józan értékelése.

Kína és a szocializmus azt állítja, hogy a piaci reformok Kínában feltartóztathatatlanul a kapitalista és külföld által dominált fejlődési pálya felé vezetnek, ami mind belföldön, mind nemzetközi szinten hatalmas társadalmi és politikai költségekkel jár. A piaci reformokat kísérő gyors gazdasági növekedés nem a hatékonyságnövekedésnek köszönhető, hanem inkább annak az infrastruktúrának a szándékos leépítésének, amely lehetővé tette a figyelemre méltó mértékű egyenlőséget. A piacra való áttérés alapja a növekvő munkanélküliség, a fokozódó kizsákmányolás, a hanyatló egészségügyi és oktatási szolgáltatások, a robbanásszerűen növekvő államadósság és az instabil árak voltak.

Ugyanakkor Kína gazdasági átalakulása felerősítette a kapitalista fejlődés ellentmondásait más országokban, különösen Kelet-Ázsiában. Kína ma távolról sem olyan modell, amely más harmadik világbeli országokban is megismételhető lenne, hanem arra emlékeztet, hogy a szocializmust az alulról felfelé építve, osztályharc és nemzetközi szolidaritás révén kell felépíteni.