China's Political Economy in the XI Jinping Epoch: Domestic and Global Dimensions
Ez a könyv új szemszögből vizsgálja a kínai politikai gazdaságot egy kulcsfontosságú fordulóponton. A versenyképesebb nemzetközi környezettel szembesülve a kínai reformok a korábbi, a gazdasági liberalizációra és a politikai decentralizációra helyezett hangsúlyról az államszocializmus szorosabban szervezett, centralizált formájára helyeződtek át.
A pártállamnak a globális pénzügyi válságra (2008-2009) adott erőteljes fiskális reakciója az országot sokkal jobb infrastruktúrával és nagyobb nemzeti önbizalommal ruházta fel. A monokratikusabb központi vezetés megduplázta a szegénység és a környezetszennyezés elleni küzdelemre, a technológiai innováció előmozdítására, ugyanakkor szigorúan érvényre juttatta az ideológiai konszenzust, a politikai lojalitást és a korrupcióellenességet. Mindez a kereskedelem lassulásának és a „globalizáció” elleni nacionalista ellenállásnak a nemzetközi kontextusában történik, amelybe a kétoldalú kínai-amerikai polarizáció is beletartozik.
Miközben Kína a globalizáció leghűségesebb szószólói és haszonélvezői közé tartozott, a kereskedelmi háború kezdeti „szétválasztása” a gazdasági és technológiai önállóság irányába mozdult el. A befelé fordulás azonban a világban való erőteljesebb szerepvállalásra irányuló rivális ösztönzéssel vetekszik.
Ezt a legkövetkezetesebben az Övezet és Út kezdeményezés képviseli, amely hatalmas infrastruktúra-építéseket indít el Közép-Ázsián, valamint a dél- és délkelet-ázsiai tengeri perifériákon keresztül. A lassuló növekedés és a nagy adósságállomány ellenére a Covid-19 járványból való gyors kilábalás viszonylag erős gazdasági helyzetben hagyja Kínát.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)