Értékelés:
A könyv a 20. század eleje és közepe közötti Kína társadalmi és politikai helyzetét tárgyalja, a köztársasági korszakra összpontosítva. Bár értékes betekintést nyújt a korszakba, beleértve a Kuomintang és a Kommunista Párt felemelkedéséhez vezető eseményeket, kritika érte, hogy nem tér ki a kulcsfontosságú történelmi eseményekre, és hogy túlságosan leegyszerűsítően ábrázolja a politikai küzdelmet.
Előnyök:⬤ A könyvet jól megírt, a Kuomintang-rezsim és a vidéki parasztság hibáiról szóló értekezéseket is tartalmazó könyvként jellemzik.
⬤ Jó áttekintést nyújt a korszak politikai szervezeteiről és kulcsfiguráiról.
⬤ A fizikai példány új és azonnal megérkezett.
⬤ A könyvből hiányzik a mélység a kínai-japán háború (1937-1945) és a polgárháború (1945-1949) tárgyalásakor.
⬤ A kritikusok szerint a szerző túlságosan leegyszerűsítően látja a kommunista-nacionalista harcot, és azt a jó és a rossz közötti elbeszélésként ábrázolja.
⬤ Nem alkalmazza a kínai nevek modern átírási módszereit, ami zavart okoz.
⬤ Az a vélekedés, hogy a szerzőt erősen befolyásolta korának politikai légköre, ami esetleg elfogult értelmezéshez vezethet.
(4 olvasói vélemény alapján)
China in Disintegration: The Republican Era in Chinese History, 1912-1949
A mandzsuk 1911-es bukása után a kínai történelem legszörnyűbb összeomlása következett be. Sheridan, a Northwestern Egyetem tudósa a Csang Kaj-sek Kuomintang mozgalmára koncentrál, és ragaszkodik ahhoz, hogy egy politikai erőt az alapján ítéljünk meg, hogy megoldja-e a neki felvetett problémákat, nem pedig - ahogyan Csang pártolói szeretik - a "mi lett volna, ha"-ek alapján.
Sheridan a KMT-re összpontosítva többet hoz felszínre, mint sok, Mao forradalmárairól szóló tanulmány. A KMT-nek nem sikerült sem hatékony diktatúrát létrehoznia, sem olyan fasiszta szenvedélyeket mozgósítania, amelyek biztosíthatnák az áldozatkészséget. Így aztán nehézséget okozott, hogy a parasztságból elegendő vagyont préseljenek ki ahhoz, hogy a nemzeti jövedelem felét kitevő külföldi adósságot ki tudják elégíteni.
A KMT gondoskodott arról, hogy az 1929-1933-as időszakra a kínai termőföldek legalább egyötödét az ópiumtermesztésre kényszerítsék, és megszilárdították a náci körözésekhez közelítő katonatoborzási rendszert. A könyv azonban kiemeli, hogy Csang nem tudott erőt adni a tömegeknek az Örömszellem által; és ahogy a 300%-os háborús infláció átadta helyét a háború utáni összeomlásnak, a kommunistaellenes hangadó egyre üresebbé vált.
A Kuomintang puszta tartási műveletté vált, és a káoszba veszett. Sheridan erőteljesen érzékelteti a hadurak erőszakosságát, akik Chiang off-and-on szövetségesei voltak, és Szun Jat-szen hazafias közhelyeinek gyenge örökségét. Kihagyja a nemzetközi kontextus kifejezett vizsgálatát, miközben a legtöbb írónál jobban hangsúlyozza Csiang elkötelezettségét a külső adósságok visszafizetése iránt a kínai nép kárára.
Megalapozott és markáns megközelítése ezeknek az évtizedeknek, amelyek az emberiség egynegyedének életében a kétségbeesést hozták - ha nem kerüljük meg a Kína-könyvek áradatában, akkor a hallgatókat és a tudósokat további kutatásokra ösztönözheti. -- Kirkus Reviews.