Kínai haditengerészeti stratégia a 21. században: Mahan felé fordulva

Olvasói vélemények

A könyv alapos elemzést nyújt Kína fejlődő tengeri stratégiájáról és a tengeri hatalom felé történő elmozdulásáról, kiemelve a legfontosabb földrajzi kérdéseket és nemzetközi kapcsolatokat. Tárgyalja Kína haditengerészeti terjeszkedésének a regionális stabilitásra és a kínai-amerikai kapcsolatokra gyakorolt hatásait, miközben kitér a jövőbeli kötelezettségvállalások lehetséges eredményeire is. Ugyanakkor kritika érte, hogy terjedelméhez képest kissé drága, és hogy nem tárja fel teljes mértékben a kínai gazdaság fenntarthatósági kihívásait.

⬤ A kínai haditengerészeti filozófia és képességek alapos értékelése
⬤ jól dokumentált áttekintés
⬤ józan elemzést kínál anélkül, hogy pánikkeltő lenne
⬤ átgondolt vita a kínai-amerikai kapcsolatokról
⬤ számos lehetséges jövőbeli eredményt és ajánlást ad a békés integrációra.

Egy 160 oldalas zsebkönyvhöz képest drága; korlátozott figyelmet szentel a kínai gazdasági terjeszkedés fenntarthatóságának és az ezzel kapcsolatos lehetséges kockázatoknak.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Chinese Naval Strategy in the 21st Century: The Turn to Mahan

Könyv tartalma:

Alfred Thayer Mahant a tizenkilencedik századi Amerika „a tengeri hatalom evangélistájának” és a modern amerikai haditengerészet szellemi atyjának nevezték. Elméletei időtálló vonzerővel bírnak, és a kínai elemzők ma már rendszeresen hivatkoznak Mahan írására, és arra buzdítják nemzetüket, hogy építsen erős haditengerészetet.

A tengerészeti átorientálódás elsődleges motivációja a gazdaság, és a külföldi energiahordozókat és más árukat szállító tengeri útvonalak biztosítása ma már Kína katonai prioritásainak listáján az első helyen áll. Ez a könyv az első olyan szisztematikus kísérlet, amely a nyugati katonai gondolkodás és a kínai stratégiai hagyományok kölcsönhatását vizsgálja a tengeri aréna tekintetében. Felfedez néhány egyetemes axiómát arról, hogy a tengeri hatalom elméletei hogyan befolyásolják a nagyhatalmak viselkedését, és megvizsgálja, hogyan alakíthatja a mahani gondolkodás Kína nyílt tengeri találkozásait. Az empirikus elemzés új dimenzióval gazdagítja a Kína „felemelkedéséről” és annak a nemzetközi kapcsolatok szempontjából betöltött jelentőségéről folyó jelenlegi vitát. Az eredmények azt is tisztázzák, hogy Kína tengeri felemelkedése milyen lehetséges következményekkel járhat az Egyesült Államok számára, és megvilágítják, hogy a két hatalom hogyan kezelheti kétoldalú interakcióit a nyílt tengeren.

A kínai haditengerészeti stratégia a 21. században nagy érdeklődésre tarthat számot a haditengerészet történetével, a kínai politikával és a biztonságpolitikai tanulmányokkal foglalkozó hallgatók számára.