Kínai kozmopolitizmus: Egy eszme története és filozófiája

Olvasói vélemények

A könyv a nyugati gyarmatosítás kritikai vizsgálatát mutatja be, és szembeállítja azt a kínai történelmi és filozófiai nézőpontokkal. Bár a könyvet dicsérik elgondolkodtató érvei és tudományossága miatt, bírálják a Kínával szembeni elfogultság és a történelem túlzottan leegyszerűsített szemlélete miatt.

Jól megírt, elgondolkodtató, időszerű, és meggyőző összehasonlítást nyújt a hatalom és a faji kérdésekkel kapcsolatos nyugati és kínai nézőpontok között. A gyarmatosításról és a rasszizmusról szóló nyugati narratívák kritikai vizsgálatára ösztönöz, és jól kutatott, kiemelve a rasszista ideológiák alternatíváit.

Kína-párti propagandának tartják, a kínai történelem egydimenziós elemzését állítva. A kritikusok szerint figyelmen kívül hagyja a kínai történelmi atrocitásokat és leegyszerűsíti az összetett kérdéseket, és olyan elfogultságot sugall, amely Kínát mentesíti a vizsgálat alól, miközben a Nyugatot elítéli.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Chinese Cosmopolitanism: The History and Philosophy of an Idea

Könyv tartalma:

Az identitás és a másság elfeledett kínai megközelítésének provokatív védelme

Történelmileg a mássággal való nyugati találkozás katasztrofális volt: az őslakosok kiirtása és elűzése, a transzatlanti rabszolga-kereskedelem és a gyarmatosítás. Kína azonban más történelmi utat járt be. A Kínai kozmopolitizmus című könyvében Shuchen Xiang amellett érvel, hogy a kínai kulturális hagyomány a kialakuló kezdetektől fogva és császári történelme során végig kozmopolita olvasztótégely volt, amely szintetizálta a pályájára kerülő különböző kultúrákat. A Nyugattal ellentétben, amely a különböző kultúrákkal való ütközéseit a civilizáció és a barbárság ontológiailag kibékíthetetlen különbségének manicheus fogalmaival vetette szemére, Kína a különbségből teremtett dinamikus identitás volt. Xiang szerint ennek filozófiai okai vannak: A kínai filozófia rendelkezik azokkal a fogalmi erőforrásokkal, amelyek alternatív utakat kínálnak a pluralizmus megértéséhez.

Xiang elmagyarázza, hogy a "kínai" identitás nem az, amit a Nyugat faji identitásként értelmez; ez nem egy közös származás vagy öröklődés által rokon népcsoport, hanem inkább egybeolvadó kultúrák hibridje. A fajról szóló nyugati diskurzus felhasználása a nem-kínaiakról alkotott kínai nézet kialakításához - érvelése szerint - kategóriatévesztés. Xiang bemutatja, hogy Kína egyszerre volt belsőleg kozmopolita, amely a különböző népeket egy közös identitásba foglalta, és külsőleg kozmopolita, mivel ismerte a távoli országokat anélkül, hogy ideológiai igénye lett volna azok leigázására. A hatékonyság kínai felfogását - amelyet "harmóniaként" írnak le - szembeállítja a rend nyugati felfogásával, és azt állítja, hogy a kínaiak úgy igyekeztek befolyást szerezni mások felett, hogy spontán módon elfogadtatták velük a saját pozíciójuk erényét. A kínai filozófia ezen gondolatai - állítja - új utat kínálnak a mai többpólusú világ megértéséhez, és értékes hozzájárulást nyújthatnak a fajkritikai filozófia kortárs vitáihoz.