Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.
Chinese Ways of Seeing and Open-Air Painting
Hogyan látták a modern kínai festők a tájat? Ugyanúgy ábrázolták a természetet, mint a premodern kínai festők? Mit árul el a modern kínai festők művészi felfogása a művészek és a nemzetállam kapcsolatáról? A modern kínai tájképfestészet megértése elárulhat-e nekünk valami eddig ismeretlen dolgot a művészetről, a politikai változásokról, valamint a huszadik századi Kína episztemológiai és érzékszervi rendszeréről? Yi Gu ezeket a kérdéseket a modern kínai szabadtéri festészet felemelkedésével foglalkozik.
A kínai művészek az 1910-es évek végéig szinte soha nem festettek a szabadban, amikor az Új Kultúra Mozgalom arra késztette őket, hogy a közvetlen megfigyelést, a lineáris perspektívát és a karteziánus optikán alapuló látásfelfogást alkalmazzák. Az új tájképfestészeti gyakorlat példátlan hangsúlyt helyezett az érzékelésre, és újradefiniálta a művészi szakértelmet.
Az 1910-es évek végétől egészen az 1960-as évek elejéig a szabadtéri festészetre való törekvés középpontjában az újjáéledt és egyre növekvő sürgetés állt, hogy megfelelően lássanak, mint kínaiak, és helyesen lássák a kínai hazát. Ezt a régóta figyelmen kívül hagyott szemészeti fordulatot vizsgálva Gu nemcsak újszerű perspektívát nyújt, amelyből a globális és a helyi bonyolult kölcsönhatásaira lehet reflektálni Kínában, hanem a vizuális modernitás természetének újragondolására is felszólít.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)