Kindred Spirits: Barátság és ellenállás a modern katolicizmus peremén

Olvasói vélemények

Brenna Moore könyve az 1920 és 1960 közötti párizsi katolikus gondolkodók közötti spirituális barátságok gazdag szövevényét tárja fel, hangsúlyozva az intimitás, a politikai tudatosság és a korabeli szexuális identitások összefonódását a barátságokban. A szerző a barátság frissítő felfogását mutatja be, amely túllép a hagyományos elméleteken, amelyek gyakran elhanyagolják ezeket a dimenziókat.

A könyv egyedülálló perspektívát kínál a lelki intimitásról, amely elismeri a politikai elkötelezettség fontosságát. Érzékenyen foglalkozik a kortárs szexualitásokkal, és bevonja a marginalizált identitásokat. Az írás magával ragadó, és mély elmélkedésre hív a barátság természetéről.

A könyv elsősorban a katolikus gondolkodást értékelő olvasók körében találhat visszhangra, potenciálisan elidegenítve a más teológiai háttérrel rendelkezőket. Egyes olvasók a szexualitásról és a barátságról szóló vitákat bonyolultnak vagy kihívásnak találhatják, különösen, ha hagyományosabb nézetekhez szoktak.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Kindred Spirits: Friendship and Resistance at the Edges of Modern Catholicism

Könyv tartalma:

A "Rokonlelkek" katolikus történészek, teológusok, költők és aktivisták figyelemre méltó hálózatába vezet be minket, akik a két világháború közötti Európa szélsőjobboldali hullámával és a huszadik század elején és közepén aktív baloldali mozgalmak szekularizációs tendenciáival szemben léptek fel. Brenna Moore a valós életek összetettségére irányuló aprólékos figyelemmel vizsgálja, hogy ez a csoport hogyan kereste a "spirituális barátságban" - a vallási értelemben vett barátságban, amelyet úgy értelmeztek, mint amely egyedülálló módon képes szembenézni a társadalmi és politikai kihívásokkal - meghonosított középutat.

E csoport számára a spirituális barátság elválaszthatatlan volt az európai idegengyűlölettel és nacionalizmussal szembeni ellenállástól, az Egyesült Államokban folytatott rasszizmusellenes aktivizmustól és a muszlimokkal való szolidaritástól az algériai háború idején. Úgy vélték, hogy a barátság kulcs az isteni és az emberi birodalmakhoz, a transzcendenshez való hozzáférés eszköze, miközben társadalmi és politikai létünkkel is foglalkozunk.

Néhányan közülük még mindig jól ismertek - Jacques Maritain filozófus, a Nobel-díjas Gabriela Mistral, a befolyásos iszlamista Louis Massignon, a harlemi reneszánsz költője, Claude McKay -, míg mások méltatlanul elhalványultak az emlékezetből. A Rokonlelkek sokkal több, mint a katolikus értelmiségiek egy figyelemre méltó csoportjának idealizált portréja a múltból, a Rokonlelkek egy olyan vibráló társadalmi hálózat szépségének és hibáinak lenyűgöző feltárása, amelyre érdemes emlékezni.