Kinek a Harlemje ez egyébként? Közösségi politika és alulról jövő aktivizmus az Új Néger korszakban

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 8 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Whose Harlem Is This, Anyway?: Community Politics and Grassroots Activism During the New Negro Era

Könyv tartalma:

2015 Choice Outstanding Academic Title Az Anna Julia Cooper/CLR James Award for Outstanding Book in Africana Studies győztese, a National Council for Black Studies által odaítélt Anna Julia Cooper/CLR James Award for Outstanding Book in Africana Studies.

Bemutatja, hogy a harlemiek dinamikus harca a jogaikért és a szomszédságukért hogyan emelte a fekete közösség faji tudatosságát, és hogyan alapozta meg Harlem legendás politikai kultúráját

A Whose Harlem Is This, Anyway? című könyvében Shannon King élénken tárja fel a huszadik század eleji Harlemet, mint a metszéspontot a fekete értelmiségiek és művészek között, akik megteremtették az új néger reneszánszt, és a munkásosztály között, akik naponta harcoltak az intézményesített rasszizmus és a nemi megkülönböztetés ellen Harlemben és az egész városban.

Az új néger aktivisták, mint például Hubert Harrison és Frank Crosswaith, a gazdasági és faji egyenlőtlenség helyi formáit támadták, és megpróbálták lebontani az azokat fenntartó strukturális megnyilvánulásokat. A lázadó, otthon maradó fekete anyák bíróság elé vitték a hanyag háziurakat, akik a bíráknak panaszkodtak a meleg víz és a fűtés hiánya miatt a lakóházaikban. Fekete férfiak és nők tányérokat, téglákat és egyéb rögtönzött fegyvereket hajigáltak ki lakásuk ablakából és a háztetőkről, és megtorolták a Harlem utcáin feketéket zaklató ellenséges rendőröket. A huszadik századfordulótól a nagy gazdasági világválságig a fekete harlemiek helyi problémák - például a magas bérleti díjak, a munkahelyek, a szabadidő eltöltése és a rendőri brutalitás - körül mozgósítottak, hogy környéküket autonóm fekete közösséggé tegyék.

A Kié ez a Harlem egyébként? című könyvében Shannon King bemutatja, hogy a harlemiek dinamikus harca a jogaikért és a környékükért minden nehézség ellenére hogyan emelte a fekete közösség faji tudatosságát, és hogyan alapozta meg Harlem legendás politikai kultúráját. Az 1920-as évek végére Harlem megtapasztalta a munkássztrájkot, a megfizethető bérleti díjakért folytatott bérlői kampányt és az első faji lázadást. A tiltakozás és az elégedetlenség e nyilvános formái jelentették az 1930-as és 1940-es évek fekete tömegmobilizációjának főpróbáját. A feketék közösségi politikába való hatalmas befektetésének tanulmányozásával King láthatóvá teszi egy olyan társadalmi mozgalom rejtett rezdüléseit, amely mélyen elkötelezett a fekete Harlem iránt. Kinek a Harlemje ez egyébként? egy közösség formálódásának vibráló története az amerikai történelem sorsfordító időszakában.