Eredeti címe:
Kings and Conquistadors: Spain's American Empire
Könyv tartalma:
Spanyolország amerikai birodalma a Kínába vezető rövidebb út keresésének véletlenszerű következménye volt. Ez a keresés két, a tizenötödik század közepén bekövetkezett fejleményből eredt: a Ming-dinasztia döntéséből, miszerint a pénzváltóeszközként ezüst szabványt vezetnek be, valamint abból, hogy az oszmán törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt. Kína nagy ezüstkereslete és a Selyemút megszakadása miatt szükségessé vált, hogy alternatív utat találjanak Kínába. II. János portugál király felfedezőket küldött dél felé Afrika partjai mentén, majd onnan kelet felé, de Ferdinánd és Izabella nyugatra küldte Kolumbusz Kristófot, mert úgy vélte, hogy ő rövidebb utat talál.
A spanyol hódítók kitartó, bár rendezetlen nyomulása korábban ismeretlen civilizációk felfedezéséhez vezetett, beleértve az aztékok és az inkák birodalmát. A Kínába vezető rövidebb út keresése összekapcsolódott az őslakosok birtokában lévő gazdagság elkobzásával. Bár a konkvisztádorok létszámfölényben voltak, kiváló technológiájuk - acélkardok, páncélok, harci lovak és lőfegyverek - és az őket kísérő betegségek lehetővé tették számukra, hogy leigázzák az amerikai őslakosokat és elkobozzák gazdagságukat.
Az utóélet bonyodalmakkal és viszályokkal teli volt. A korona által kinevezett kormányzók konfliktusba kerültek a hódítókkal. A távolságok nagyok voltak, és a kormányzók hajlamosak voltak saját érdekeiket a király érdekei fölé helyezni. Cortez meghódította az aztékokat, annak ellenére, hogy a kormányzó megpróbálta megakadályozni a hadjáratát. A bürokratikus beavatkozás megnehezítette Francisco Pizzaro inkák elleni hadjáratát, amely mindazonáltal többet tett hozzá országa gazdagságához, mint bármely más hódító hőstette. Végül az amerikai kontinens hatalmas gazdagsága majdnem két évszázadon át táplálta Spanyolországot és birodalmát.
