Kis-Ázsia a hosszú hatodik században: A jelenlegi kutatás és a jövő irányai

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Asia Minor in the Long Sixth Century: Current Research and Future Directions

Könyv tartalma:

Kis-Ázsia a késő ókorban meglehetősen virágzó régiónak számított. Ritkán zavarták külső inváziók, és a folyamatos római perzsa-perzsa konfliktus egészen a korszak végéig nagyrészt érintetlen maradt, láthatóan jól kapcsolódott a virágzó mediterrán gazdasághoz, és mint a Konstantinápolyhoz legközelebb eső régió, feltehetően fontos szerepet játszott a császári főváros és a császári seregek ellátásában. Hogy pontosan mikor ért véget ez a virágzás - a hatodik század végén, a korai, a középső vagy akár a későbbi hetedik században -, továbbra is vita tárgyát képezi. Hasonlóképpen ellentmondásos marad az olyan tényezők hatása, mint az 536-os porlepel, a Kr. u. 541/542-ben először megjelenő bubópestis hatása, Justinianus háborúinak költségei és következményei, a hetedik század eleji perzsa támadások és végül a hetedik század közepe táján bekövetkezett arab betörések.

Az általánosabb életkörülményeket a városokban és vidéken egyaránt régóta elhanyagolták. A lakosság többsége azonban nem városi, hanem vidéki környezetben élt. A vidék azonban csak az utóbbi két évtizedben találta meg a neki megfelelő helyet a regionális áttekintésekben, köszönhetően a regionális felmérések növekvő számának, valamint a finomabb kerámia kronológiának. A falvak és falvak hálózatának egyre jobb megértése nagy valószínűséggel drasztikusan befolyásolja a késő ókor utolsó évtizedeinek megítélését. Úgy tűnik ugyanis, hogy különösen a hatodik századot nemcsak a városok vidékiesedése, hanem a falvak kiterjedése és virágzása is jellemzi Kis-Ázsiában, a római Közel-Keleten és Egyiptomban.

A kötet témakörei között szerepel a nagy- és kistelepülések fizikai fejlődése, pénzügyi helyzete, valamint az állami és magánberuházások aránya. Összehasonlítják a császári, tartományi és helyi kezdeményezéseket városban és vidéken, és megvizsgálják a fő motivációkat, beleértve a polgári vagy személyes büszkeséget, a katonai ösztönzőket és a vallási ösztönzőket. A bemutatott bizonyítékok alapján véleményt alkothatunk a pestis hatásának a hatodik századi életkörülményekre gyakorolt hatásáról, és értékelhetjük a jusztiniánus korszak jelentőségét.