Kiválóság lélek nélkül: Van-e jövője a liberális oktatásnak?

Olvasói vélemények

Harry R. Lewis „Kiválóság lélek nélkül” című könyve a Harvard Egyetem és az Egyesült Államok felsőoktatásának fejlődését kritizálja, azt állítva, hogy az intézmények az erkölcsi és jellemnevelésről a fogyasztói elégedettségre helyezték át a hangsúlyt. Lewis, a Harvard egykori dékánja, az egyetemi oktatás elhanyagolását, a fogyasztói szemlélet térnyerését az akadémiai életben, valamint a jegyinfláció és a hallgatókkal való nem megfelelő foglalkozás következményeit tárgyalja.

A könyv hozzáértő szemszögből mutatja be a Harvard történetét, és foglalkozik a napjainkban az amerikai felsőoktatás előtt álló jelentős kérdésekkel. Lewis őszinte írói stílusa magával ragadó, és fontos kérdéseket vet fel a liberális oktatás céljáról. Sok olvasó értékelte az általa nyújtott történelmi kontextust, valamint az intézményen belüli egyedülálló pozíciójából származó meglátásait.

Néhány olvasó a könyv egyes részeit elavultnak találta, különösen a szexuális zaklatásról szóló részeket. Kritika érte az ismétlődő érveket is, amelyek miatt az elbeszélés burjánzónak tűnhet. A szerző egyes személyek elleni érzelmi kitöréseit úgy tekintették, mint amelyek aláássák érveinek hitelességét. Emellett, bár a könyv számos kérdésben elgondolkodtató, több mélységet is nyújthatott volna a gondolkodó, lelkiismeretes polgárok nevelésének fontosságát tárgyalva.

(17 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Excellence Without a Soul: Does Liberal Education Have a Future?

Könyv tartalma:

Amerika nagy kutatóegyetemeit irigyli a világ - és egyik sem annyira, mint a Harvard. A kiválóságért folyó verseny soha nem volt még ilyen éles.

De miközben az egyetemek arra törekednek, hogy felülmúlhatatlanok legyenek az oktatók és hallgatók minősége tekintetében, elfelejtették, hogy az egyetemi oktatás alapvető célja, hogy a fiatalokból olyan felnőtteket neveljenek, akik felelősséget vállalnak a társadalomért. A Kiválóság lélek nélkül című könyvben Harry Lewis, aki több mint harminc évig volt a Harvard professzora, nyolc évig pedig a Harvard College dékánja, tapasztalataiból merít, hogy elmagyarázza, hogyan hagyták el nagy egyetemeink a küldetésüket. A Harvard egyedülálló; ez Amerika leggazdagabb, legrégebbi és leghatalmasabb egyeteme, és ezért számos mércét állított fel, jóban-rosszban.

Lewis értékeli e nagyszerű intézmény kudarcait - a jegyinfláció forró kérdésétől kezdve a nemrégiben a Harvard nemi erőszakkal kapcsolatos ügyeinek kezelése körül kialakult vitáig -, és szenvedélyes érveket hoz fel a változás mellett. Az amerikai nagy főiskolák célvesztése nem következmények nélküli.

Harvard, Yale, Stanford - ezek a helyek mozgatják az amerikai oktatást, amelytől jövőnk oly nagy része függ. Itt az ideje, hogy megkérdezzük, vajon azt a munkát végzik-e, amit szeretnénk, hogy elvégezzék.