Kockázatmegosztó pénzügyek

Eredeti címe:

Risk-Sharing Finance

Könyv tartalma:

A kortárs pénzügyek elsősorban többoldalú és több szerződő féllel kötött ügyletekkel foglalkoznak. Az iszlám jogtudománynak (Fiqh) még ki kell dolgoznia a finanszírozás e módozatának fogalmát.

Eddig a nagy finanszírozási projektek esetében az vált szokássá, hogy az összekapcsolt kétoldalú szerződések összetett struktúrájára támaszkodnak, amely összességében átláthatatlanná, bonyolulttá és költségessé válik. A modern többoldalú és több szerződő féllel kötött szerződésekre alkalmazható hatékony Fiqhi-modell elérhetetlenségének sajnálatos következménye, hogy a jelenlegi iszlám finanszírozás arra kényszerült, hogy a hagyományos kockázatátviteli (kamatláb-alapú) adósságszerződéseket másolja, ami a hagyományos finanszírozás megkettőzésének súlyos kritikáját vonta maga után. 2012-ben a muzulmán világ legjelentősebb jogtudós (Fuqaha) és közgazdász szakértőinek összejövetele kiadta a Kuala Lumpuri Nyilatkozatot (Fatwa), amelyben a kockázatmegosztást az iszlám finanszírozás lényegeként határozták meg.

A nyilatkozat megnyitotta az ajtót egy új, a többoldalú és több szerződő féllel kötött ügyletek joggyakorlatának kialakításában vezető szerepet betöltő fikháh megközelítés előtt. Ez a nyilatkozat (Fatwa) elsődleges motivációt nyújt a kockázatmegosztás átfogó modelljének kereséséhez, amely az összes lehetséges kortárs pénzügyi tranzakciót magában foglaló archetipikus szerződésként szolgálhat.

Az iszlám jogtudomány (Fiqh) szempontjából a kockázatmegosztás fogalmának technikai részleteit a kortárs pénzügyekben az iszlám szakirodalomban még nem határozták meg. Ez a könyv megkísérli tisztázni és megvilágítani ezeket a technikai kérdéseket a Fiqh szemszögéből.

Ez egy átfogó tanulmány, amely az alapvető iszlám forrásokra támaszkodik, hogy a 2012-es Kuala Lumpuri Nyilatkozatban előirányzott kockázatmegosztást magában foglaló iszlám finanszírozás elméleti és gyakorlati Fiqh perspektíváját megteremtse. Ennek az új paradigmának a többoldalú és több szerződő féllel kötött iszlám szerződések hatékonyabb megközelítéséhez kell vezetnie, ami eddig hiányzott az iszlám finanszírozás jelenlegi konfigurációjából.