Értékelés:
A kritikák kollektíven dicsérik a „Kohinoor: A világ leghírhedtebb gyémántjának története” című kötetet a kiterjedt kutatás és a lebilincselő elbeszélés miatt, amely részletesen bemutatja a gyémánt összetett történetét, kontinenseken átívelő útját, valamint Nagy-Britannia és India összefonódott kapcsolatait. Sok kritikus azonban csalódottságának ad hangot a gyémántról készült jelentős képek hiánya miatt, és kritikával illeti a könyvet, amiért az inkább a történelmi személyiségekre és eseményekre, mint magára a gyémántra összpontosít.
Előnyök:Kiterjedt kutatás, lebilincselő történetmesélés, érdekes történelmi betekintés, a gyémánt útjának különböző perspektíváit öleli fel, jól megírt és informatív, érzelmileg magával ragadó beszámoló olyan történelmi személyiségekről, mint Duleep Singh.
Hátrányok:A Koh-i-Noor gyémántról készült minőségi képek hiánya, egyes kritikusok úgy érezték, hogy az elbeszélés a gyémántra való összpontosítás helyett túlságosan is részletesen foglalkozik a történelmi személyiségekkel, a kezdeti fejezetek unalmasnak vagy kapkodónak tűnhetnek, kritikák a Mogul Birodalom erőszakos történetének ábrázolásával kapcsolatban.
(194 olvasói vélemény alapján)
Koh-i-Noor - The History of the World's Most Infamous Diamond
Az első átfogó és hiteles története a Koh-i-Noornak, a világ talán leghíresebb és legmitologikusabb ékszerének.
1849. március 29-én a tízéves pandzsábi maharadzsát bevezették a Lahore-i nagy erőd központjában található csodálatos Tükörterembe. Ott, egy nyilvános ünnepségen a rémült, de méltóságteljes gyermek egy hivatalos engedményezési aktus keretében átadta India leggazdagabb országának nagy területeit egy magántársaságnak, a Kelet-indiai Társaságnak. Kénytelen volt átadni a brit uralkodónak, Viktória királynőnek a szubkontinens talán legértékesebb tárgyát: a híres Koh-i Noor gyémántot. A fény hegye.
A Koh-i-Noor története, amelyet akkoriban a britek megrendeltek, talán a delhi bazárok pletykáiból szőtték össze, de ez lett az elfogadott verzió. Csak most végre megkérdőjelezik, és kiszabadítják a gyémántot a mitológia ködéből, amely oly sokáig ragaszkodott hozzá. Az így létrejött történet a kapzsiság, a gyilkosság, a kínzás, a gyarmatosítás és a kisajátítás története, amelyet a dél- és közép-ázsiai történelem egy lenyűgöző szeletén keresztül mesélnek el. A történet végén az ékszer a jelenlegi, ellentmondásos helyére kerül: Erzsébet királynő koronájába.
Mesteri, erőteljes és művelt, ez a történelem a maga legmeggyőzőbb és legélénkebb formájában.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)