Poetic Creation: Language and the Unsayable in the Late Poetry of Robert Penn Warren
Bár talán leginkább az 1947-es Pulitzer-díjas regénye, az All the King's Men (A király emberei) révén ismert, Robert Penn Warren költészetének utolsó szakasza az 1960-as évektől az 1980-as évekig olyan gondolati érettségről tanúskodik, amely korábban nem volt tapasztalható a munkásságában. Ebben az időszakban Warren a nyelv és az artikuláció alapvető kérdéseivel birkózva, munkássága során mindvégig arra törekszik, hogy megértse, miként képes a költő "kimondani a kimondhatatlant".
A Poetic Creation John C. Van Dyke merül el Warren pályájának e határmezsgyéjén, Warren költészetét az 1969-es Audubontól kezdve vizsgálja: A Vision című művétől a későbbi művein keresztül. E kései költészetét Warren számos kritikai esszéjének fényében olvasva - leginkább Coleridge Rime of the Ancient Mariner című művéről írt munkáját -, Van Dyke nyomon követi Warren nyelvvel folytatott küzdelmének fejlődését a költői alkotás aktusára irányuló kérlelhetetlen figyelmén keresztül. Warren nyílt szembesülését a nyelvvel az jellemzi, hogy a nyelvet nem eszközként használja, hanem a különbség játékaként értelmezi, és későbbi költői alkotását a nyelvről és a kimondhatatlanról szóló posztmodern diskurzusban helyezi el. A nyelv hatalmával és korlátaival kapcsolatos kérdések Warren későbbi költészetét olyan komoly küzdelemmel színesítik, amelyre korábbi műveiben csak utalás történt.
A Poetic Creation egyedülálló módon olvassa Robert Penn Warren későbbi költészetét, és munkásságát a nyelvről és a kimondhatatlanról szóló kortárs diskurzusok középpontjába helyezi. Van Dyke meghívja az olvasót, hogy térjen vissza magukhoz a versekhez, hogy részt vegyen Warren törekvésében, hogy a költészet egyedülálló erejével a kimondhatatlant a világba szólítsa.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)