Költői elmélkedések a zongoráról, a zenéről és az életről: Vol.

Eredeti címe:

Poetical Musings on Pianos, Music & Life: Vol. I

Könyv tartalma:

A VERSANTOLÓGIÁRÓL:

Ann nagy örömmel, izgalommal és kíváncsisággal írja le a hangok és a zene újonnan felfedezett világát, miután visszavonult a peres ügyvédi és a divatos fűzős üzletben folytatott elfoglalt karrierjéből. A világjárványos zárlat idején és a hetvenes évei végén vigaszt keresve egy nap észrevette, hogy spinétezongorája a középiskola elvégzése óta érintetlenül áll, és úgy döntött, újra órákat vesz. Az órákat az elemi zongorakönyvek átnézésével kezdte, majd egy évvel később az a gondolat támadt benne, hogy "kölcsönveszi" egy barátságos szomszéd nagyzongoráját - hogy legalább egyszer az életben játszhasson rajta -, cserébe egy ínyenc házi készítésű vacsoráért. Nem kevesebb mint két héttel azután, hogy játszott a szomszédja gyönyörű, félig koncertképes Bosendorfer zongoráján, Ann úgy döntött, hogy saját zongorát akar, és tíz hónapig tartó fáradságos keresésbe kezdett, hogy megtalálja a Hercegnőt, egy 1928-as Steinway M modellű, aranykori szalonzongorát, amelyet teljesen átépített és felújított.

Szeszélyes, néha vicces és gyakran gyengéd versekben írja le szeretett zongorája keresését, beszél kedvenc romantikus korabeli műveiről és tehetséges, néha különc zongoristáiról, és megosztja a zongoratechnika újratanulásával kapcsolatos küzdelmeit. Pozitív, életigenlő bölcsességeket és bátorítást ad át, hogy bármely életkorban kövessük kreatív álmainkat és zenei szenvedélyeinket, és hogy a zenét annak számtalan változatában építsük be az életünkbe. Üzenete világosan hangzik, hogy sosem késő megtanulni hangszeren játszani, új zenei barátokat szerezni, és megnyitni a szívünket a zene gyengéd érzései előtt, amelyet Marcel Proust francia író találóan "a lelkek közötti kommunikáció eszközének" nevezett.