Értékelés:
Chris Gilbert könyve alapos, első kézből származó beszámolót nyújt a venezuelai kommunákról, feltárva szerepüket a szocialista stratégiában és a közösségi önkormányzatiságban. A történelmi kontextusra támaszkodva és marxista elméleti kereteket alkalmazva elemzi a kommunák sikereit és kihívásait, kiemelve a kommunák potenciálját egy új társadalom építőköveként.
Előnyök:A könyv jól megírt, és világos magyarázatot ad az összetett gondolatokra. Az elméleti meglátásokat a venezuelai kommunákból vett konkrét példákkal ötvözi, így egyszerre informatív és lebilincselő. Az olvasók izgalmasnak és reményteljesnek találják, dicsérik a történelmi kontextust és a közösségi modellben rejlő emberi lehetőségek feltárását. Továbbá hangsúlyozza a közösségi önkormányzatiság fontosságát, és értékes szocialista stratégiákat kínál.
Hátrányok:Egyes olvasók úgy találhatják, hogy a tárgyalt témák lehetne változatosabbak, mivel a kommunákra való összpontosítás nem feltétlenül foglalkozik a szocialista építés minden aspektusával. Kritika érheti a kommunák modelljének más kontextusokban való gyakorlati alkalmazását is, mivel a könyv elsősorban Venezuela egyedi történelmi és politikai körülményeire összpontosít.
(4 olvasói vélemény alapján)
Commune or Nothing!: Venezuela's Communal Movement and Its Socialist Project
Azelső sorból nézhetjük meg Venezuela leginnovatívabb szocialista projektjét, amelyből a világ mozgalmai számára is fontos tanulságokat vonhatunk leafontos tanulságokat.
Kommuna vagy semmi! A venezuelai kommunális mozgalom és szocialista projektje ablakot nyit korunk egyik legambiciózusabb forradalmi projektjére, ahogyan az az amerikai imperializmus kegyetlen következményeitől szenvedő országban formát öltött. Az elmúlt években az ismételt puccskísérletek és az amerikai szankciók, valamint a csökkenő olajárak Venezuelát súlyos hiányállapotok sorozatába sodorták, ami alultápláltsághoz, betegséghez, halálhoz és tömeges elvándorláshoz vezetett. Mégis, ahogyan Chris Gilbert író bemutatja, a venezuelai nép nem volt passzív ezekkel a támadásokkal szemben. A kapitalizmus nyomásának ellenállva a lakosság egy jelentős része kitartóan követi a szocialista építés stratégiáját, amelyet Hugo Chvez a népi mozgalommal folytatott párbeszédben dolgozott ki utolsó éveiben. Ez a stratégia a szocializmus építéséből áll, amelynek "alapsejtje" a kommuna.
Gilbert beszámolójában az olvasó az első sorból követheti nyomon az ország közösségi mozgalmát, hiszen az alulról jövő kezdeményezések erőfeszítéseit mutatja be, és hangot ad az olyan kommunákban élő és dolgozó kommunistáknak, mint El Panal, El Maizal, Che Guevara és Luisa Cceres. A közösségi építkezés első kézből származó beszámolóit elméleti reflexiókkal és történelmi meglátásokkal vegyíti. A könyv központi története az, hogy a venezuelai kommunák hogyan hozzák össze az embereket, hogy demokratikusan határozzák meg élet- és munkamódszereiket, és így egy új, elidegenedésmentes társadalmi anyagcserét hozzanak létre, amelyet a kommunák az egész társadalomra is igyekeznek kiterjeszteni. Az olvasók eközben megtudhatják, hogy a venezuelai kommunális projekt hogyan merít ihletet a fejlett marxista elméletből - beleértve Mszros Istvn innovatív munkásságát -, és hogyan eredeztethető a közösségi önkormányzás őslakos és afro-venezuelai hagyományaiból.
A "Comuna o Nada!", e hősies mozgalom csatakiáltása után elnevezett "Kommuna vagy semmi!" a kommunák egyre bővülő hálózatát mutatja be, amely stratégiai célként nem csupán a kapitalista gazdaság egészének legyőzését tűzte ki, hanem a tőkés rendszer alapját képező állami formációk meghaladását is. A venezuelai kommunális projekt bebizonyította, hogy a teljes emberi emancipáció modellje életképes az egyre kizsákmányolóbb, pusztítóbb és fenntarthatatlanabb tőkés rendszer alternatívájaként. Ezért a Kommuna vagy semmi!, akárcsak az általa bemutatott úttörő mozgalom, fontos tanulságokkal szolgál nemcsak a venezuelai szocializmus építésével kapcsolatban, hanem a szocialista gyakorlat számára világszerte.
