Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Libraries and the Enlightenment
A mai amerikai könyvtárak a felvilágosodás termékei. A felvilágosodás - a 18.
századi Európában kialakult szellemi és politikai mozgalom - különböző tudományos és politikai eszméket fogalmazott meg egy olyan világnézetben, amely a tudományos felfedezés és kísérletezés, az ész mint az igazság próbaköve, a tanulmányozás és a publikálás szellemi szabadsága, a bevett hagyományokkal szembeni szkepticizmus, az egyéni szabadság, az emberek politikai és társadalmi egyenlősége, a demokrácia, valamint a különböző vélemények tolerálása mellett érvelt. A 17. századtól kezdve a könyvtárak kulcsfontosságú szerepet játszottak a felvilágosodás eszméinek kialakításában és terjesztésében.
A kora újkori "egyetemes könyvtárak", mint például a Bibliotheque Mazarine, a tanulmányok és a kutatás előmozdítása érdekében minden témában igyekeztek könyveket gyűjteni, és megelőzték a felvilágosodás egy másik alkotását, a kutatóegyetemet támogató kutatókönyvtárak felemelkedését, amelyek célja az emberi és tudományos feljegyzések összegyűjtése, rendszerezése és terjesztése volt. A korai kör- és előfizetéses könyvtárakat, mint például a Philadelphiai Könyvtári Társaságot, vállalkozó szellemű polgárok alapították, akik a legújabb tudományos és filozófiai ismeretekről akartak tájékozódni.
Ezek vezettek a 19. században a nyilvános könyvtárak mozgalmának kialakulásához, amely azon az alapfeltevésen nyugodott, hogy az embereknek szükségük van a könyvekhez és az információhoz való hozzáférésre, hogy folytathassák a demokratikus köztársaság polgárai számára szükséges műveltséget.
A felvilágosodás e két célja - a tudás létrehozásának támogatása és a tudás terjesztése a szabad társadalomban - adja a modern amerikai könyvtárak filozófiai alapját, a végső ideál pedig egy mindenki számára hozzáférhető egyetemes könyvtár. Lehetnek könyvtárak felvilágosodás nélkül, de nincs felvilágosodás könyvtárak nélkül.