Olvasói vélemények
Összegzés:Dr. Knox „Könyvtiltás a 21. századi Amerikában” című könyve alaposan megvizsgálja a könyvtiltás mögött meghúzódó motivációkat, kiemelve a szellemi szabadság fontosságát és a cenzúra veszélyeit. Az egyes könyvek könyvtárakban való jelenlétét kifogásolókkal készített interjúkon keresztül a szerző feltárja, hogy ezek az intézkedések milyen hatással vannak a társadalomra és az egyén szabadságára a tudáshoz való hozzáférés terén. Az írás világos és közérthető, így mind a tudósok, mind a nagyközönség számára alkalmas.
Előnyök:⬤ Világos, korrekt és tömör írásmód.
⬤ A könyvek betiltása mögött meghúzódó motivációk éleslátó vizsgálatát nyújtja.
⬤ Elmélkedésre ösztönöz a szellemi szabadságról és a cenzúráról.
⬤ Hasznos mind a tudósok, mind a nagyközönség számára.
⬤ Alapos kutatáson és eredeti megállapításokon alapul.
Hátrányok:⬤ A függelékben vannak levágott oldalak, ami megnehezíti egyes tartalmak olvasását.
⬤ Egyes olvasók számára a téma felkavaró vagy ellentmondásos lehet.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Book Banning in 21st-Century America
Könyv tartalma:
A könyvek eltávolítására, áthelyezésére és korlátozására irányuló kérelmek - más néven kihívások - bizonyos gyakorisággal fordulnak elő az Egyesült Államokban. A Book Banning in 21st-Century American Libraries című könyv, amely tizenhárom, az Egyesült Államok iskoláiban és közkönyvtáraiban előforduló kortárs könyvtiltási ügyön alapul, azt állítja, hogy a kortárs olvasási gyakorlatok, különösen az értelmezési stratégiák megértése létfontosságú annak megértéséhez, hogy az emberek miért próbálják cenzúrázni a könyveket az iskolákban és a közkönyvtárakban.
A cenzúrával kapcsolatos korábbi kutatások általában a Legfelsőbb Bíróság eseteire összpontosító jogi keretekre, történelmi esettanulmányokra és az eltávolításra vagy áthelyezésre kiszemelt szövegek bibliográfiáira összpontosítanak, és gyakran azzal foglalkoznak, hogyan történik a cenzúra. A jelenlegi projekt ezzel szemben a cenzúra miértjére összpontosít, és azt állítja, hogy számos cenzori magatartás és gyakorlat, például a könyvek megkérdőjelezése, szorosan összefügg azzal, hogy az ember hogyan értelmezi az olvasás gyakorlatát és annak a jellemfejlődésre és viselkedésre gyakorolt hatását. Az olvasást mint társadalmi gyakorlatot tárgyalja, amely az idők során változott, és különböző fizikai modalitásokat és értelmezési stratégiákat foglal magában.
Annak megértése érdekében, hogy az emberek miért támadják meg a könyveket, bemutatja annak modelljét, hogy a kihívók hogyan értelmezik az olvasás gyakorlatát, beleértve azt is, hogy "mit jelent" olvasni egy szöveget, és különösen azt, hogy hogyan konstruálják meg a "megfelelő" olvasmányok fogalmát.
A könyv három különböző típusú forráson alapul. Az első dokumentumokat, köztük a felülvizsgálati kérelmeket és az irányító testületeknek benyújtott, az információszabadságról szóló törvény szerinti kérelmek útján megszerzett leveleket tartalmazza, amelyeket a jogorvoslati ügyek során készítettek.
A második adatforrást a könyvek megtámadásával kapcsolatos nyilvános meghallgatások felvételei alkotják. Végül, a harmadik adatforrás magukkal a kihívókkal készített interjúk. A könyv a kihívók olvasási gyakorlatának modelljét kínálja.
Bemutatja, hogy a kihívókra különösen nagy hatással van az, amit a szöveg szó szerinti, "józan észnek" nevezhetnénk, és amely kevés teret enged a poliszémiás értelmezésnek (a szöveg többféle jelentése). Vagyis a szövegek jelentése mindig egyértelmű, és az értelmezésnek csak egyetlen útja van. Ez a common sense értelmezési stratégia párosul azzal, amit Cathy Davidson "fegyelmezetlen képzeletnek" nevez, amikor az olvasó képtelen távolságot tartani a szöveg eseményei és a saját válasza között.
Ezek az olvasási gyakorlatok kiszélesítik annak megértését, hogy az emberek miért próbálják cenzúrázni a könyveket a közintézményekben.
