Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv tömör és informatív áttekintést nyújt a koreai háborúról, a jelentős katonai eseményekre, politikai összefüggésekre és olyan kulcsfigurákra összpontosítva, mint MacArthur tábornok. Bár a könyv nagyra értékelhető áttekinthetősége és lebilincselő írói stílusa miatt, egyes olvasók úgy találják, hogy bizonyos területeken, különösen a háború utolsó szakaszában, hiányzik belőle a mélység és a részletesség.
Előnyök:⬤ Világos és tömör áttekintés a koreai háborúról, amely a minimális előismeretekkel rendelkező olvasók számára is hozzáférhetővé teszi.
⬤ Magával ragadó írói stílus, a humor és a komolyság jó egyensúlyával.
⬤ Jól felépített elbeszélés, amely hatékonyan tárgyalja a jelentős eseményeket és politikai összefüggéseket.
⬤ A rövid terjedelem lehetővé teszi az olvasók számára, hogy felfogják a fő fogalmakat anélkül, hogy a túlzott részletek túlterhelnék őket.
⬤ Jó kiindulópont azok számára, akik a koreai háborúról szeretnének többet megtudni, mielőtt részletesebb szövegekbe merülnének.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó száraznak és kevésbé lebilincselőnek találta a könyv egyes részeit, különösen a fegyverszünetet tárgyaló rész vége felé.
⬤ Bizonyos területeken nem elég mélyreható, ami a tájékozottabb olvasókat több információra késztetheti.
⬤ A katonai mozgások részleteire összpontosít, ami egyes kritikusok szerint elvonja a figyelmet a háború szélesebb körű történelmi hatásairól.
⬤ Hiányoznak a fényképek, amelyeket egyes olvasók hasznosnak találnak a történelemkönyvekben.
(30 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Korean Short History
Könyv tartalma:
Stokesbury "a félháborúról" szóló áttekintése éppoly csípős és tömör, mint a két világháború rövid története, széles látószöget vesz, és úgy tűnik, hogy a részleteken kívül semmit sem hagy ki. Az első harmad az 1950.
júniusi észak-koreai inváziót, a puszani peremválságot, MacArthur mesterfogását Inchonnál és a kínai erők novemberi beavatkozását tárgyalja. Ezen a ponton a háború más népszerű történetei elérik a háromnegyedet, és gyakran a viszonylag drámaiatlan három és fél év felületes összefoglalásával fejeződnek be, amely ahhoz kellett, hogy a háború 1953. július 27-én kétértelmű véget érjen.
Stokesbury az utóbbi időszakot ugyanolyan érdekessé teszi, mint az első hat hónap hadműveleti tűzijátékát: a Truman-MacArthur vitát; az amerikai légierő politikai korlátait; azt, hogy az amerikaiaknak a NATO-kötelezettségek miatt a lehető legolcsóbban kellett megvívniuk a háborút; az elhúzódó panmunjomi tárgyalásokat a fogolycsere kérdéséről; és a háború hatását a hazai fronton. Szóba kerül az is, hogy az Egyesült Államoknak eleve ki kellett volna-e maradnia a háborúból: A szerző szerint mindkét esetben "nem".
