Kormányzati kérdések és a globalizáció miatti kilépési tendencia Japánban

Eredeti címe:

Governmental Issues and the Exit Trend in Japan due to the Globalization

Könyv tartalma:

Szemináriumi dolgozatot írtam 2017-ben a következő tárgyból: Üzleti gazdaságtan - gazdaságpolitika, évfolyam: A, University of Michigan, nyelv: 1: A kormányzat nem minden rossznak a gyökere, de az is igaz, hogy a kormányzat nem minden rossznak a gyökere. Következésképpen, ez a dolgozat azt kívánja megvizsgálni, hogy kizárólag a kormány az, ami kiváltotta a társadalomban az elvándorlást, vagy más tényezők, mint például az aktívan zajló globalizáció is az egyik befolyásoló tényező volt a kilépési tendenciához.

Ebből a szempontból ez a tanulmány a Toyota vállalat példáján keresztül, amelyet Schoppa professzor Race and Exit című tanulmányában is megemlített, megnézi, hogy a globalizáció hogyan hatott a cégek kivonulására, majd néhány japán állampolgár nézőpontját is bemutatja, hogy lássuk a kormány irányításával kapcsolatos nézeteiket. A jelenlegi piaci trendek azt mutatják, hogy ma már szinte minden terméket vagy külföldről szállítanak, vagy más országban gyártják, vagy a márka nem helyi, hanem külföldi márka. A globalizáció eredete régóta vitatott téma.

A legérdekesebb tény azonban továbbra is az, hogy a globalizáció magvait a második világháború alatt vetették el. A hidegháború idején a világ nagyjából két kategóriára oszlott: a demokráciát követők az USA mögött sorakoztak fel, a kommunizmust követők pedig a Szovjetunió mögött.

Azonban, mint köztudott, sokkal több ország sorakozott fel az USA mögött. A túlerőben lévő országok ellenére az USA nem adta fel a stratégiai pozíciókat világszerte a gazdasági helyzetük miatt.