Értékelés:
Arun Agrawal „Sikeres alulról jövő politika” című könyve az indiai Kumaonban található alulról jövő erdőgazdálkodást vizsgálja, bemutatva a természetvédelem sikertörténetét. A könyv a gyarmati tekintélyelvűségtől a helyi közösségeket bevonó, inkluzívabb gazdálkodási megközelítésig tartó fejlődést vizsgálja. Agrawal részletes foucault-i elemzést használ e változások megvitatására, miközben a környezetvédelem dinamikáját vizsgálja mind egyéni, mind közösségi szinten.
Előnyök:A könyv átfogó etnográfiát nyújt az alulról jövő természetvédelmi erőfeszítésekről, kiemeli a helyi közösségek erőforrás-gazdálkodásba való bevonásának fontosságát, és új, interdiszciplináris perspektívákat kínál a környezetvédelem és a társadalmi változások témakörében. Agrawal írása magával ragadó, elemzései pedig részletesek, így a könyv hasznos az erőforrás-védelemmel és a társadalomelmélettel foglalkozók számára.
Hátrányok:A kormányzati dinamikára és témákra való szűkös összpontosítás miatt hiányzik a független értékelés az erdők tényleges egészségi állapotáról. Néhány olvasó talán az erdőgazdálkodás eredményeinek kvantitatívabb biológiai perspektívájára vágyik.
(3 olvasói vélemény alapján)
Environmentality: Technologies of Government and the Making of Subjects
Az észak-indiai Kumaonban a falusiak az 1920-as évek elején több száz erdőtüzet gyújtottak, tiltakozva a gyarmati brit állam környezetvédelmi előírásai ellen. Az 1990-es évekre azonban elkezdték gondosan megóvni erdeiket.
Innovatív történelmi és politikai tanulmányában Arun Agrawal elemzi ezt a meglepő átalakulást. Leírja és megmagyarázza a környezeti identitások kialakulását és az állam-lokalitás kapcsolatokban bekövetkezett változásokat, és megmutatja, hogyan függ össze a kettő. Ezáltal bemutatja, hogy a közös tulajdonnal, a politikai ökológiával és a feminista környezetvédelemmel foglalkozó tudományok kombinálhatók - egy általa környezetiségnek nevezett megközelítésben - a természetvédelmi erőfeszítésekben bekövetkezett változások jobb megértése érdekében.
Ez a megértés messze Kumaonon túl is releváns: több mint ötven ország helyi lakossága hasonló erőfeszítéseket tesz környezeti erőforrásaik védelmében. Agrawal néprajzi és történelmi kutatásaihoz a környezet- és fejlődéstudományt, az új intézményi közgazdaságtant, valamint a hatalom és a szubjektivitás foucault-i elméleteit használja.
Közel negyven kumaoni faluba látogatott el, ahol felmérte a falusi erdők állapotát, több száz kumaonival készített interjút, és megvizsgálta a helyi feljegyzéseket. Kiterjedt terepmunkájára és levéltári kutatásaira támaszkodva bemutatja, hogyan változtatják meg a decentralizációs stratégiák az államok és a települések, a közösségi döntéshozók és a köznép, valamint az egyének és a környezet közötti kapcsolatokat.
E változások és jelentőségük feltárása során Agrawal megállapítja, hogy a környezetvédelmi politika elméleteit gazdagítja, ha figyelmet fordít a hatalom, a tudás, az intézmények és a szubjektivitások közötti összefüggésekre.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)