Értékelés:
Pelkonen könyve jelentős korrekciót jelent a hagyományos építészettörténetekkel szemben, amelyek gyakran a tervezés lineáris fejlődését mutatják be. Azáltal, hogy a Yale egyetem alakjaira összpontosít, és különböző tudományágak meglátásait is beépíti, a könyv arra ösztönzi az olvasót, hogy értékelje az építészet különböző korszakainak összefüggéseit.
Előnyök:A könyv erőteljes kritikát fogalmaz meg a hagyományos építészeti narratívákkal szemben, elősegíti a modernitás szélesebb körű megértését, és a Yale-hez kötődő és azon kívüli befolyásos személyiségek gazdag meglátásait tartalmazza. Az írásmód pontos és magával ragadó.
Hátrányok:Egyes olvasók a Yale-re való összpontosítást a tágabb építészettörténet szempontjából korlátozónak találhatják, és a lineáris elbeszélésekhez szokott olvasóknak nehézséget okozhat a nem hagyományos megközelítés.
(1 olvasói vélemény alapján)
Untimely Moderns: How Twentieth-Century Architecture Reimagined the Past
A nemlineáris idő gondolatának újszerű feltárása és annak helye a modern művészet és építészet szívében
A huszadik század nagy részében gondolkodók sokféle csoportja folytatott interdiszciplináris beszélgetést arról, hogy mit jelent az idő és a történelem a modern művészet és építészet számára. A csoporthoz tartoztak Louis Kahn, Eero Saarinen, James Gamble Rogers és Paul Rudolph építészek, Anni és Josef Albers művészek, Paul Weiss filozófus, valamint Sibyl Moholy-Nagy, Henri Focillon, George Kubler és Vincent Scully művészettörténészek.
Ezeket a személyiségeket az az ellenállás kötötte össze, hogy a modernnek tekintett művészetnek és építészetnek a maga korában kell lennie, valamint az a központi hely, amelyet a Yale Egyetem a gondolkodásuk hátterében elfoglalt. A csoport egy újfajta megközelítést támogatott, amelyet Eeva-Liisa Pelkonen „időszerűtlennek” nevez, hangsúlyozva az események szekvenciális menetétől való eltérést. Az időbeli időtartamról, az új hagyományról, a múlt jelenlétéről és az idő alakjáról szóló elképzelések szerepeltek az általuk vizsgált fogalmak között.
Interdiszciplináris fókuszával és eredeti kutatásával Pelkonen eddig feltáratlan kapcsolatokat tár fel a század közepi amerikai szellemi és művészeti kultúra kulcsfigurái között, akiknek művei és szavai a modern építészetet is formálni fogják.
