Középkori robotok: Mechanizmus, mágia, természet és művészet

Olvasói vélemények

A könyv alapos történelmi elemzést nyújt a középkori robotokról, nyomon követve az automaták fejlődését és kulturális jelentőségét. Bár a szerzőt dicséri a szakértelem, és a tudományosságot élvezet olvasni, néhány olvasó váratlannak találta az irodalmi szempontok hangsúlyozását a szigorú történelmi elemzéssel szemben. A könyv lebilincselő elbeszélést nyújt, amelyben a történelem és a legenda keveredik, annak ellenére, hogy egyesek részletesebb mechanikai leírásokat követeltek.

⬤ Jól kutatott, és átfogó áttekintést nyújt az automaták kulturális kontextusáról
⬤ élvezetes és magával ragadó olvasmányélmény
⬤ érdekes betekintést nyújt abba, hogy a középkori emberek hogyan látták a technológiát
⬤ hiánypótló a témával foglalkozó irodalomban.

⬤ Inkább az automaták irodalmi megnyilvánulásaira összpontosít, mint konkrét történelmi tárgyakra
⬤ egyes olvasók más hangsúlyt vártak
⬤ hiányoznak a mechanizmusok részletes leírásai és illusztrációi
⬤ a könyv egyes részei anekdotikusan korlátozottnak tűnhetnek az elmélyült technikai elemzést kereső olvasók számára.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Medieval Robots: Mechanism, Magic, Nature, and Art

Könyv tartalma:

Ezer évvel azelőtt, hogy Isaac Asimov lefektette volna a robotika három törvényét, valós és elképzelt automaták jelentek meg az európai udvarokban, liturgiákban és irodalmi szövegekben. A középkori robotok olyan formákat öltöttek, mint a beszélő szobrok, mechanikus állatok és néma fémőrök; egyesek a szórakoztatást vagy az oktatást szolgálták, míg mások fegyelmi vagy felügyeleti feladatokat láttak el.

Ezek a csodálatos szerkezetek, amelyeket különbözőképpen tulajdonítottak kézműves zsenialitásnak, megmagyarázhatatlan kozmikus erőknek vagy démoni erőknek, alapvető kérdéseket vetettek fel a középkorban a tudással, a természettel és az isteni céllal kapcsolatban. A Középkori robotok a fantasztikus, vágyakozó és félelmetes gépek elfeledett történetét tárja fel, amelyek a kilencedik és a tizennegyedik század között a képzelet és a valóság Európáját egyaránt megigézték. E.

R. Truitt az önmozgó vagy önfenntartó mesterséges tárgyak különböző formáit követi nyomon a latin Nyugaton való legkorábbi megjelenésüktől kezdve a mechanikai és irodalmi találmányok évszázadain keresztül.

A románcokban és énekekben, valamint történetekben és enciklopédiákban megörökített középkori automaták erőteljes kulturális tárgyak voltak, amelyek a természetfilozófia határait feszegették, megvilágították és megkérdőjelezték az élet és a halál definícióit, és megtestesítették az idegen tudás és kultúra átalakító és fenyegető potenciálját. Ez az eredeti és széles körű tanulmány feltárja a tudomány, a technológia és a képzelet konvergenciáját a középkori kultúrában, és rámutat a középkori és a modern robotikus és kibernetikus víziók közötti feltűnő hasonlóságokra.