Flintknapping from the Late Glacial to the Early Holocene: The Belgian Scheldt Valley Sites of Ruien and Kerkhove
Ez a könyv a szomszédos Ruien és Kerkhove (Belgium) lelőhelyek kőtani technológiáját tárgyalja. Ruien végső paleolitikum korabeli lakhelye a fiatalabb szárazság zord éghajlati viszonyai között volt.
A kerkhovei kora- és középső-mezolitikus vadászó-gyűjtögetők ezzel szemben a későbbi kora holocén időszak mérsékelt és erdős környezetében éltek. E munka célja, hogy pontosabban megértsük, hogyan fejlődött a kovakőfejtés gyakorlata ebben az időszakban. A hosszú távú stabilitás időszakaként vagy a technológiai szakadás és innováció időszakaként írjuk le? Meg tudjuk-e határozni a változások pontos pillanatait, és hogyan fejeződnek ki ezek a változások? A nyersanyagbeszerzési stratégiákban? A csiszolási módszerekben vagy a csiszolási technikákban? Vagy akár a technológiai viselkedés térbeli szerveződésében a lelőhelyeken?
Annak érdekében, hogy választ kapjunk néhány ilyen kérdésre, a Ruien és Kerkhove-i kőleleteket részletes elemzésnek vetettük alá, többek között a kőleletek újraképzésével. Ruien esetében az újrakötés a fiatalabb szárazság végén és a holocén elején előforduló kőiparra jellemzőnek tekintett néhány kőfaragási eljárás korai átvételét bizonyítja.
A kerkhovei kora-mezolitikum esetében a kidolgozottabb chanes opratoires jelenléte alapján az újrakészítés eredményei a gyakran elismertnél nagyobb rokonságot mutatnak a végső paleolitikum hagyományaival. Végül az elemzés fontos új eredményeket hozott a középső mezolitikumra vonatkozóan is, amely technológiai szinten eddig kevéssé volt ismert.
Ez utóbbi során a Rajna-Meuse-Scheldt (RMS) területén új kopogtatási módszerek, kopogtatási technikák és kopogtatási célok kerülnek bevezetésre, ami egyértelmű szakítást jelent az előző időszakokkal.