Common Lands, Common People: The Origins of Conservation in Northern New England
A természetvédelmi etika észak-új-angliai kialakulásának innovatív tanulmányában Richard Judd bemutatja, hogy a mozgalom, amely végül egész Amerikában teret nyert, inkább a vidéki emberek közösségi etikájában gyökerezik, mint a városi értelmiségiek vagy politikusok körében. Judd mezőgazdasági folyóiratokra és levéltári forrásokra, például törvényhozási petíciós beadványokra támaszkodva mutatja be, hogy az erdőkhöz és a vizekhez való hozzáférésről és azok használatáról szóló viták, bár haszonelvű kifejezésekkel fogalmazódtak meg, erejüket és meggyőződésüket a megfelelően rendezett tájakról és a természethez való közös jogokról alkotott, mélyen gyökerező népi elképzelésekből merítették.
A természetvédelmi mozgalom történelmi kontextusban való leírására tett korábbi kísérletekkel ellentétben, amelyek gyakran a természethez való hozzáállás durva dualizmusát feltételezték - demokrácia kontra monopólium, amatőr kontra hivatásos, haszonelvű kontra esztéta -, ez a tanulmány a természeti erőforrások megőrzésére irányuló, a XIX. század közepi törekvések mögött meghúzódó motívumok és inspirációk összetett sorát tárja fel. Judd azt sugallja, hogy az egymással versengő és egymást kiegészítő társadalmi erők összetettebb csoportja működött, beleértve a hagyományos népi értékeket, az erőforrás-gazdálkodás kialakulóban lévő tudományát és a folyamatosan változó osztályérdekeket.
A Common Lands, Common People (Közös földek, közös emberek) című könyvből megtudhatjuk, hogy a föld- és erőforrás-használat erkölcsének meghatározásáért és újrafogalmazásáért küzdő hétköznapi emberek nagymértékben hozzájárultak Amerika természetvédelmi örökségéhez.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)