Mediation in the Reflection of Law and Society: European Perspectives
A lassú fejlődés ellenére a közvetítés továbbra is erősíti jelenlétét a vitarendezésben. Ez a fontos könyv amellett érvel, hogy a közvetítés virágzásához kedvezőbb társadalmi-jogi légkört kell teremteni, és ennek megfelelően elemzi a közvetítés alkalmazásának jogi, kulturális, társadalmi, rendszerszintű és térbeli aspektusait az Európai Unió (EU) különböző országainak joggyakorlatában. Az EU-ban a közvetítés tér- és időbeli elemzése és modelljei alapján rámutat a közvetítés jogi szabályozásának széttagoltságára visszavezethető társadalmi és kulturális okokra, és megmutatja, hogy milyen utak állnak rendelkezésre a közvetítés társadalmi gyakorlatban való hatékony megvalósításának előmozdítására. Ez az első olyan könyv, amely megragadja a közvetítés társadalmi-jogi kontextusát. A közvetítés alkalmazásának mértékét egy olyan nagy és ugyanakkor sokszínű régióban, mint az EU, még soha nem elemezték térben és időben.
A közvetítés jogrendszerekbe való bevezetésének jogi és társadalmi aspektusait különböző módszertani és koncepcionális megközelítések segítségével elemző szerzők - akik mindannyian a közvetítés gyakorlásában és kutatásában közvetlenül a helyszínen szerzett hosszú távú tapasztalatokkal rendelkeznek - felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújtanak a közvetítés alkalmazásának olyan aspektusaiba, mint a következők:
⬤ az a társadalmi kontextus, amely felveti a közvetítés szükségességét;
⬤ a közvetítés szélesebb körű alkalmazásának akadályai a felek közötti viták rendezésében;
⬤ az egyes országok jogszabályaiban tükröződő társadalmi hatások, amelyek az egyes országok törvényeit alakítják;
⬤ a közvetítéshez való hozzáférés rendszerét alkotó alapvető modellek az egyes uniós tagállamokban;
⬤ a jognak a társadalmi változás eszközeként betöltött szerepe és ennek tükröződése a közvetítés jogi szabályozásában; és.
⬤ a közvetítés további fejlődésének kilátásai az EU-ban.
A közvetítés uniós országokban történő szabályozásának javítására javasolt jogalkotási erőfeszítések a modern jogi, szociológiai és pszichológiai ismereteken alapulnak.
A közvetítés elméleti meghatározó tényezőinek feltárása és az európai térségben való alkalmazásának mértékét vizsgáló empirikus tanulmány egyedülálló kombinációjaként e könyv alapvető hozzájárulása a közvetítés jogi elméletéhez és gyakorlatához vitathatatlan. A közvetítésnek három szempontból - mint a polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének javítására, mint a társadalmi igazságosság társadalmi alkalmazásának eszközére, valamint mint a helyreállító igazságszolgáltatás eszközére - történő elemzése a mai globális társadalomban rendkívül értékes. A közvetítés felhasználói, a közvetítésben részt vevő uniós intézmények, a közvetítés kérdésével foglalkozó uniós tagállami hatóságok és a vitarendezéssel foglalkozó szélesebb közösség világszerte üdvözölni fogja a könyvet, mivel óriási lépéseket tesz a közvetítés előmozdítása és fejlesztése melletti érvek finomítása felé az elmélet, a kutatás és a gyakorlat terén.