Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.
Creativity Without Law: Challenging the Assumptions of Intellectual Property
A szellemi tulajdonjogok határain kívül virágzó számos művész és újító kulisszái mögött
A szellemi tulajdonjog, vagyis a szellemi tulajdonjog bizonyos feltételezéseken alapul a kreatív viselkedésről. A szabályozás mellett szóló érvelés abból indul ki, hogy az alkotóknak alapvető joguk van a másolás megakadályozására, és e jog nélkül nem fektetnek be elegendő pénzt az új alkotásokba. Ez a feltevés azonban nem ragadja meg teljes mértékben a kreatív termelés valóságát. Figyelmen kívül hagyja a kreativitásra késztető erőteljes nem gazdasági motivációk egész sorát, és figyelmen kívül hagyja a kreatív iparágak önigazgatási képességét, valamint a kisajátításra adott innovatív társadalmi és piaci válaszokat.
Ez a könyv számos alkotó és újító gyakorlati tapasztalatait tárja fel. Ezáltal megkérdőjelezi a szellemi tulajdonjogi ortodoxiát, és megmutatja, hogy a kreatív termelés ösztönzői gyakran a formális jogi védelem hiányában vagy annak figyelmen kívül hagyásával léteznek. Ehelyett ezek a közösségek a fejlődő társadalmi normákra és piaci válaszokra támaszkodnak - amelyek érzékenyek a sajátos kulturális, verseny- és technológiai körülményeikre -, hogy biztosítsák a kreatív ösztönzőket. A tetoválóművészektől az orvosi kutatókig, a nigériai filmkészítőktől a görkoris derbyjátékosokig a könyvben bemutatott közösségek bizonyítják, hogy a kreativitás jogi ösztönzők nélkül is virágozhat, és ami talán még meglepőbb, hogy egyes kreatív közösségek inkább az önszabályozás, mint a jogi szabályok által meghatározott környezetet kedvelik és virágoznak.
Az itt összegyűjtött beszámolók - azon túl, hogy konkrét iparágak és közösségek leírásaként is értékesek - segítenek a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos politikáról szóló vitáknak a kreatív folyamat empirikus valóságában való megalapozásában. Párhuzamosságaik és eltéréseik rávilágítanak az olyan szabályok értékére is, amelyek érzékenyek az egyes iparágak és közösségek feltételeinek és motivációinak egyedi keverékére, nem pedig a jelenlegi szellemitulajdon-védelmi rendszer egységes szabályozásának monokultúrájára.
