Értékelés:
Gregory Vall „Learning Christ” című könyve átfogó és teológiailag gazdag vizsgálatot nyújt Antiókhiai Ignác leveleiről, kitérve a tudományosság hiányosságaira, és Ignácot a korai kereszténység jelentős teológusaként mutatja be. Vall hermeneutikai megközelítéssel vizsgálja Ignatius isteni gazdaságról, mártíromságról és egyházi egységről alkotott felfogását, és meggyőző érveket hoz fel Ignatius relevanciája és teológiai mélysége mellett.
Előnyök:⬤ Ignatius leveleinek és gondolkodásának mélyreható elemzése, amely komoly teológusként mutatja be őt.
⬤ Történelmi és teológiai keretet nyújt, amely növeli a korai egyház megértését.
⬤ Kritikusan viszonyul a modern tudományossághoz, miközben kiemeli Ignatius hozzájárulását.
⬤ Mind a tudósok, mind a laikus olvasók számára hozzáférhető, így értékes forrás a katolikus hit és a korai egyháztörténet megértéséhez.
⬤ Néhány olvasó számára kihívást jelenthet a tudományos szigor és a teológiai mélység, ha nem rendelkezik megfelelő háttérismeretekkel.
⬤ Az Ignatiusra való összpontosítás miatt a levelekben nem tárgyalt, szélesebb értelemben vett korai egyházi kérdésekről szóló viták kimaradhatnak.
(4 olvasói vélemény alapján)
Learning Christ: Ignatius of Antioch and the Mystery of Redemption
Antiókhiai Ignácot évszázadokon át alábecsülték tisztelői és becsmérelték kritikusai. A tudósok hajlamosak úgy tekinteni rá, mint egy hanyag episztológusra és kevésbé jó teológusra, vagy mint egy manipulatív egyházi politikusra, aki szimpátiát akart szerezni magának és támogatást a saját programjának.
A kritikusok úgy vélik, hogy veszélyesen eltávolodott a hit általi megigazulás tiszta páli evangéliumától, és a "korai katolicizmus", ha nem is a gnoszticizmus irányába tért el. A Tanuló Krisztus Ignácnak mint szerzőnek és teológusnak alapos újraértékelését jelenti, bemutatva, hogy hét hiteles levele a megváltás gazdaságának kifinomult és összefüggő látásmódját mutatja be. Gregory Vall amellett érvel, hogy Ignatius gondolkodása a páli, johannini és mátéi perspektívák létfontosságú szintézisét képviseli, miközben megelőlegezi a későbbi patrisztikus teológia fontos elemeit.
A kötetben tárgyalt témák közé tartozik Ignatius szoteriológiai antropológiája, krisztológiája és születő szentháromságtana, a judaizmus és a kereszténység közötti kapcsolat árnyalt megértése, valamint ekkleziológiája és eszkatológiája. Módszertanilag a Learning Christ-t a korai keresztény szövegek valóban teológiai megközelítésének visszaszerzésére irányuló legújabb kísérletek között lehet elhelyezni a modern történeti-kritikai kutatás által megnyitott perspektíván belül.
Célja, hogy Ignác gondolkodását úgy értelmezze, hogy az hitelesen gyökerezik a leveleinek szövegében megtestesülő kommunikációs szándékban, miközben elkerüli jelentőségüknek a historizáló redukcióját a hipotetikusan rekonstruált kontextuális jelentésre. Vall amellett érvel, hogy Ignatiustól sokat tanulhatunk mind a kinyilatkoztatott igazság tartalmáról, mind arról, hogyan kell teológiát csinálni.
