Kulcsgondolatok a jogban: A jogállamiság és a hatalmi ágak szétválasztása

Olvasói vélemények

A könyvet dicsérik a fontos témák lebilincselő és tömör megközelítése miatt, ami a jogszabályokkal foglalkozó szakemberek számára is értékessé teszi. Ugyanakkor kritika is éri a hivatkozási stílusa és a kényes történelmi eseményekkel kapcsolatos nyelvezetének vélt elfogultsága miatt.

⬤ Magával ragadó, lényegre törő és tömör
⬤ ügyesen szövi össze a különböző témák tárgyalását
⬤ felbecsülhetetlen értékű áttekintés a jogalkotással foglalkozók számára
⬤ szakemberek számára erősen ajánlott.

⬤ Gyenge hivatkozási stílus, ami rontja az olvasás élményét
⬤ esetleges elfogult nyelvezet, különösen az érzékeny történelmi eseményekkel kapcsolatban
⬤ egyesek helytelennek találhatják a szerző igazságügyi kérdésekkel kapcsolatos megjegyzéseit.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Key Ideas in Law: The Rule of Law and the Separation of Powers

Könyv tartalma:

A 2016-os uniós tagságról szóló népszavazást követő események hatására született könyv, amelyet napjaink egyik vezető közjogásza a COVID-19 járvány idején írt, két kulcsfontosságú alkotmányos alapelvet, a jogállamiságot és a hatalmi ágak szétválasztását vizsgálja a jog általánosságának, biztonságának és kiszámíthatóságának, a különböző államhatalmi ágak közötti kapcsolatoknak, valamint a demokrácián belüli elszámoltathatóság mechanizmusainak a vizsgálatával.

A népszavazás óta és a világjárvány kezelése érdekében bevezetett korlátozások, valamint az ehhez szabályként bemutatott iránymutatások alkalmazása fényében a figyelem ismét a három államhatalmi ág, a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás viszonyára, illetve hatáskörére és illetékességére összpontosít. Olyan terheket róttak íratlan alkotmányunkra is, amelyek a modern korban ismeretlenek voltak.

A bíróságok és a jogállamiság szerepét drámai módon illusztrálták a közelmúltbeli jogviták, különösen az arról szóló döntések, hogy szükség van-e jogszabályra az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépési szándékáról szóló értesítés kézbesítéséhez, és hogy a Westminsteri Parlament 2019-es prorogációja a bíróságok hatáskörébe tartozik-e, nem pedig a kormány politikai kérdésébe.

A könyv ennek fényében a következő kérdésekre ad választ:

- Mennyire hozzáférhető a jog, és hogyan kerüli el az önkényt?

- Hogyan védik az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést?

- Hogyan tükrözi alkotmányunk a hatalmi ágak szétválasztását, valamint a jog és a politika közötti felelősségek egyensúlyát?

- Hogyan teszi lehetővé demokráciánk a többséget és hogyan védi a kisebbségeket?