Értékelés:
Adam Kuper könyve az amerikai kultúraelmélet kritikai elemzését nyújtja, különös tekintettel az olyan befolyásos antropológusok munkáira, mint C. Geertz. Kuper amellett érvel, hogy ez az elmélet elhomályosíthatja a kulturális különbségeken átívelő értelmes kommunikációt, és hangsúlyozza a kultúra árnyaltabb megértésének szükségességét. A könyvet egyszerre dicsérik világosságáért és logikus érveléséért, és kritizálják elfogultsága miatt, különösen Geertz elképzeléseivel szemben.
Előnyök:A könyv jól megírt és gondosan érvelő, a befolyásos antropológiai szövegek világos kritikáját nyújtja. A kultúraelméletről való kritikus gondolkodásra ösztönöz, és fontosnak tartják az amerikai antropológia jelenlegi vitái szempontjából. Sok recenzens elgondolkodtatónak találta, és a mélyebb megértés érdekében ajánlotta.
Hátrányok:Kuper nézőpontja elfogult lehet bizonyos antropológusokkal, különösen Geertzzel szemben, amit néhány olvasó visszatetszőnek talált. A könyvet inkább az antropológiai elméleti előismeretekkel rendelkezők számára tartják alkalmasnak, ami korlátozhatja a kezdők számára való hozzáférhetőségét. Emellett egyesek úgy vélik, hogy egy bizonyos irányultságot tükröz, amely nem biztos, hogy minden olvasó számára rezonál.
(7 olvasói vélemény alapján)
Culture: The Anthropologists' Account
Hirtelen úgy tűnik, hogy a kultúra mindent megmagyaráz, a polgárháborúktól kezdve a pénzügyi válságokon át a válási arányokig. De amikor kultúráról beszélünk, pontosan mire gondolunk?
Adam Kuper a kultúra fogalmát a huszadik század eleji vitáktól kezdve egészen addig követi nyomon, amíg az amerikai társadalomtudomány Talcott Parsons irányítása alatt át nem vette. Ezután annak a története következik, hogyan alakult a fogalom sorsa az amerikai antropológiában, abban a tudományágban, amely a kultúrát sajátos tárgyává tette. Itt láthatjuk az olyan kiemelkedő gondolkodók hatását, mint Clifford Geertz, David Schneider, Marshall Sahlins és utódaik, akik a huszadik század második felében az amerikai kulturális antropológia főáramát képviselik - napjainkban a világ antropológiájának vezető hagyományát. Ezek az antropológusok a kultúra eszméjét a végső próbának vetették alá - részletes, empirikus néprajzi vizsgálatokban -, és Kuper beszámolója megmutatja, hogy az eredmények több kérdést vetnek fel a kulturális elemzés lehetőségeivel és érvényességével kapcsolatban, mint amennyit megválaszolnak.
A szenvedélyesen és szellemesen megírt Kultúra a legújabb kori szellemtörténet egy döntő fejezetét világítja meg. Adam Kuper a kulturális determinizmus ellen érvel, és amellett érvel, hogy a politikai és gazdasági erőknek, a társadalmi intézményeknek és a biológiai folyamatoknak is meg kell állniuk a helyüket annak teljes körű magyarázatában, hogy az emberek miért gondolkodnak és viselkednek úgy, ahogyan gondolkodnak.
