Kultúra és társadalom a középkori Okcitániában

Eredeti címe:

Culture and Society in Medieval Occitania

Könyv tartalma:

A középkori Okcitánia, egy földrajzi és nyelvi terület, amelyet gyakran „Dél-Franciaország”, „Dél”, „Midi” vagy lazábban „Provence” néven emlegetnek, politikailag sokszínű, de kulturálisan egységes volt.

A trubadúrok itt alkották meg az udvari szerelmet és egy új költői nyelvet, amelyek együttesen az egész európai irodalom és érzékenység alakulására kihatottak. Az ebben a gyűjteményben közérthetővé tett esszék tükrözik a szerző sokoldalú érdeklődését a trubadúrok és a társadalom iránt, amelyből eredtek: a vágyaik, tiszteletük vagy aggodalmaik látszólagos tárgyát képező nők történelmi és kulturális helyét; azt, hogy a francia lovagi eszmék milyen mértékben hatoltak be a délvidékre; az udvari kultúra különböző elemeinek természetét és jelentését; az orvostudomány korai fejlődését ebben a régióban; a keresztes háborúkra adott összetett válaszokat; és az okcitán identitás kérdését.

Többnyire kiegészítik a főbb publikációit (A trubadúrok világa, Marcabru trubadúr dalainak, a Canso d'Antioca című eposztöredéknek, valamint a középkori okcitán tensóknak és partimenseknek a közös kiadásai), és vagy részletesebb anyagot nyújtanak, mint ami ezekbe a művekbe bekerült, vagy azokból továbbfejlődnek. Az „Okszitán irodalom és a Szentföld” egy új projektet vetít előre, amely a keresztes hadjáratokra adott válaszokat vizsgálja az okszitán és ófrancia lírában.