Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Culture Dimensions and Regions, Sanskritization Strategies and Cultural Tensions among Mizos
Bevezetés A kortárs tanulmányok számos területén, legyen szó antropológiáról, történelemről, szociológiáról vagy pszichológiáról, a "kultúra" nagyon gyakran használt kifejezés. A kifejezés már az 1920-as években bekerült egy angol szótárba (Kroeberg, 1949), de Taylor (1871), aki az antropológia területén használta, így határozta meg: "az az összetett egész, amely magában foglalja az ember által a társadalom tagjaként szerzett tudást, hitet, művészetet, erkölcsöt, törvényeket, szokásokat és minden egyéb képességet és szokást." A kultúra a kultúrát a következő módon határozta meg.
Ez a meghatározás a "kultúra" szónak immateriálisabb jelentést adott, szemben a korábban hozzá fűzött haszonelvű jelentéssel. A kultúra anyagi és nem anyagi aspektusa közötti különbséget Max Weber, MacIver és RK Merton szociológusok is megemlítették, ami többé-kevésbé elfogadottá vált, mint ami megkülönbözteti a kultúrát más fogalmaktól, például a civilizációtól. Mások alternatív meghatározásokat adtak a kultúrára, mint például Linton (1936), aki szerint a kultúra "az emberiség teljes társadalmi öröklődése", illetve Herskovitz (1948), aki szerint a kultúra "az emberi környezet ember alkotta része".
Wissler (1923) definíciójában a kultúra elemei közé sorolta a beszédet, az anyagi vonásokat, a művészetet, a tudást, a vallást, a társadalmat, a tulajdont, a kormányzatot és a háborút.
Ha ezeket a meghatározásokat nézzük, azt látjuk, hogy a kultúra definíciói több immateriális meghatározást tartalmaznak, mint az anyagi fogalmak. Sokan egyetértenek abban, hogy a kultúra az emberi természet közvetlen kifejeződése különböző módszerekkel, például gondolatokkal, cselekedetekkel, művészetekkel, vallással, erkölccsel és szabadidővel (Gisbert, 1973).
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a kultúra magában foglalja egy társadalomban minden olyan jelenséget, amely emberi, és nem a biológiai vagy örökletes örökség terméke (Rawat, 2007). Bizonyos értelemben magában foglalja azt, ami a reprodukció útján átörökített dolgokon kívül kifejeződik. Azt a módot, ahogyan csoportként alkalmazkodunk a környezethez, kultúrának nevezzük.
Ennek megfelelően Sir Edward Tylor (1871) a kultúrát úgy határozta meg, mint "azt az összetett egészet, amely magában foglalja a tudást, a hitet, a művészetet, az erkölcsöt, a jogot, a szokásokat és minden egyéb képességet és szokást, amelyet az ember a társadalom tagjaként szerzett". Itt azt említi, amit a társadalom tagjaként szereznek meg, nem pedig azt, ami genetikailag öröklődik a szülőktől a gyermekekre. Mindaz, amit a társadalom tagjaként tanulunk, amit a születésünk után veszünk fel, az alkotja a "kultúrát".