Creating Research Infrastructures in the 21st-Century Academic Library: Conceiving, Funding, and Building New Facilities and Staff
Kutatási infrastruktúrák létrehozása a 21. századi egyetemi könyvtárban: A kutatási infrastruktúrákra összpontosít, és olyan témákat hoz össze, mint a könyvtári kutatás és fejlesztés, az adatkészletek kezelése, az e-tudomány, a támogatások és a támogatások megírása, a digitális ösztöndíj, az adatkezelés, a könyvtár mint kiadó, a webarchiválás és a kutatási életciklus. Az egyes fejezetek a kutatás-fejlesztési csoportok kialakításával foglalkoznak.
Az új tudományos formák és a tudás létrehozásának, terjesztésének és megőrzésének új, együttműködésen alapuló megközelítései.
A kis adatbázisok kezelése, amelyek ugyanolyan szintű támogatást igényelnek, mint a nagy adatbázisok: metaadatok, digitális megőrzés és gondozás, valamint technikai támogatás. Az ilyen szolgáltatások motivációját egy olyan fejezet tartalmazza, amely azt vizsgálja, hogy az értékelés és az adatok hogyan irányítják a döntéseket és az új szolgáltatásokat általában a felsőoktatásban és különösen az egyetemi könyvtárakban, és hogy a statisztikai adatok hogyan segíthetnek a történetek elmesélésében, a döntések meghozatalában és az új irányokba való elmozdulásban. A kutatási folyamat konceptualizálása is figyelmet kap az egyetemi környezetben zajló kutatási életciklus bemutatásán keresztül, amelyben a könyvtár szerves partner és vezető szerepet játszik. Egy egyre fontosabbá váló témát is megvizsgálunk: a könyvtár mint kiadó, az új intézményi adattárakkal, amelyek a folyóiratok létrehozásához, gondozásához és kezeléséhez kapcsolódnak, és megvitatjuk a munkafolyamatokat és a szakértelmet, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a könyvtár sikeres legyen és reagáljon intézménye kutatási igényeire, és vezető szerepet töltsön be a karának nyújtott kiadói szolgáltatások nyújtásában. Egy kapcsolódó témát, a könyvtárakban történő webarchiválást egy olyan fejezetben vizsgáljuk, amely a bevásárlás és a jogi engedélyezés folyamatát, az irányelveket és eljárásokat, valamint a sikerhez szükséges technológiát tárgyalja.
Mindezek az erőfeszítések finanszírozást igényelnek, és olyan fejezeteket tartalmaznak, amelyek ezzel az igénnyel foglalkoznak: az egyetemen kívüli finanszírozás megtalálása a könyvtár támogatására ma már az egyetemi könyvtárak szükséges és létfontosságú része: iránymutatások és lépések arra vonatkozóan, hogyan írjunk támogatást és hogyan legyünk sikeresek a külső források megszerzésében. A második fejezet a könyvtárban a támogatáskeresési kultúra kialakításának problémájával foglalkozik, azzal, hogy milyen akadályai vannak a támogatásírási folyamatnak, és hogyan lehet a támogatásírási kultúra jutalmazási rendszerét kialakítani.
A kötetet két esettanulmány zárja, amelyek a kutatási adatkezelési szolgáltatások két szabad művészeti főiskolán történő megvalósításához kapcsolódnak. Bemutatják, hogy az egyetemi és kari kutatásokhoz kapcsolódó adatkezelési szolgáltatások integrációja a bölcsészkollégiumokban ugyanolyan fontos, mint a nagy kutatóegyetemeken, és hogy az új szolgáltatási modelleket úgy kell beépíteni, hogy minden könyvtáros és könyvtári dolgozó részt vegyen ebben az integrációban a feladat- és felelősségi körébe.
Reméljük, hogy ez a kötet és általában a sorozat értékes és izgalmas kiegészítője lesz a huszonegyedik századi egyetemi könyvtárak jövőbeli irányait, szolgáltatásait és karrierjét övező vitáknak és tervezéseknek.
