Kzradock, a hagymás ember és a tavaszfriss metuzsálem: Dr. Renard de Montpensier jegyzeteiből

Olvasói vélemények

A „Kzradock” című könyv egy tiszta pulp krimi, amely pszichológiai témákat dolgoz fel, különösen a gonosz természetét és az egyén pszichéjének feltárását. Az elbeszélés gyors tempójú és tömör, a 20. század eleji pulp-irodalomra emlékeztet, ugyanakkor mélyebb jelentésrétegeket is kínál az emberi állapotot és az egzisztenciális válságokat illetően. A szerző, Louis Levy láthatóan személyes elkötelezettséget visz a történetbe, így a főhős útja nem csupán a bűnügyek felderítése, hanem a saját pszichéjének önfeltárása is. A műbe beépülnek a kor pszichológiai elméletei is, különösen Jung elméletei.

A könyvet gyors tempója és magával ragadó elbeszélői stílusa miatt dicsérik. Hatékonyan ötvözi a pszichológiai elméleteket egy krimi történetébe, mélységet és összetettséget kínálva. Úgy tűnik, hogy a szerzőnek személyes kötődése van a tartalomhoz, ami a témák őszintébb feltárását eredményezi. A metafikciós szempontok további réteggel kötik le az olvasót.

A könyv rövidsége és gyors tempója megakadályozhatja az olvasót abban, hogy megálljon a mélyebb jelentések átgondolására, mivel az elbeszélés rohanva halad előre. Nem egyértelmű, hogy a szerző mennyire komolyan közelítette meg az írást, ami megnehezítheti egyes olvasók számára a szöveggel való teljes foglalkozást. Emellett a korai pszichológiai elméletek sűrű beépítése zavarba ejtő lehet az e fogalmakat nem ismerő kortárs olvasók számára.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Kzradock the Onion Man and the Spring-Fresh Methuselah: From the Notes of Dr. Renard de Montpensier

Könyv tartalma:

Az eredetileg 1910-ben dánul megjelent Kzradock, a hagymás ember és a tavaszfriss metusalah egy lázas pulp-regény, amely korának semmi máshoz nem hasonlítható: rendhagyó a dán regény hagyományán belül, és a mai napig megdöbbentően modern olvasmány. A sorozatfilm, a detektívtörténet és a gótikus horrorregény elemeit ötvöző Kzradock szürreális kitérő a pszichoanalitikus misztikumba.

A regény egy párizsi elmegyógyintézetben kezdődik, ahol Dr. Renard de Montpensier hipnotikus szeánszokat végez a címadó Hagymaemberrel, majd gyorsan felpörög a harcoló nyomozók, gyilkosságok és egy puma bemutatásával egy hallucináló moziban, mielőtt a brightoni krétasziklákhoz térne át. Ott az elbeszélőnek egy szellemgyerekkel, egy megskalpolt nyomozóval, egy csontvázzal, egy süketnéma kutyával és egy manipulatív galandféreggel kell szembenéznie, hogy megfelelően szembesüljön saját épelméjűségével, és megtanulja az emberi hagyma spirituális leckéjét.

Amikor Gershom Scholem Walter Benjamin ajánlására elolvasta a regényt 1912-es német fordításában, arra a következtetésre jutott: „Ez egy nagyszerű könyv, és félelmetes nyelven beszél... Ez a könyv a kétség metafizikáját fekteti le.”.