Olvasói vélemények
Összegzés:A könyvről szóló kritikák az intenzív történetmesélés elismerését és az ismétlődő és néha felszínes karakterábrázolások kritikáját vegyesen emelik ki. Egyes olvasók a horrorelemeket lebilincselőnek találták, míg mások túlzottan erotikusnak vagy irreálisnak kritizálták őket. Összességében úgy tűnik, a könyv egyaránt vonzotta Laymon elkötelezett rajongóit és a kritikusabb olvasókat, akik hiányosnak találták a kivitelezést.
Előnyök:Magával ragadó és izgalmas elbeszélés, amely számos fordulattal tartja fenn az olvasó figyelmét. Erős karakterfejlődés és nyers, magával ragadó írói stílus, amely hatásosan ragadja meg a horror műfaját. A könyvet Laymon visszatérésének tekintik, amelyet a slasher- és horrortörténetek rajongói nagyra értékelnek.
Hátrányok:Ismétlődő jellemvonások és helyzetek, amelyeket néhány olvasó zavarónak vagy irreálisnak talált. A horror és az erotikus elemek keveredésére való hajlam, amit nem minden olvasó értékelt. Egyesek a fordítási hibákat elég jelentősnek találták ahhoz, hogy az általános élményt csökkentsék, mások pedig csalódottak voltak a hangulati mélység hiánya miatt.
(8 olvasói vélemény alapján)
Könyv tartalma:
A tizennyolc éves Rupert Conway elkíséri barátnője, Connie családját egy karibi hajóútra. A nyaralás azonban rövid életű; a jachtjuk rejtélyes módon felrobban, amikor mindannyian egy lakatlan sziget partján találják magukat, ahol csapdába esnek.
A sziget azonban nem olyan lakatlan, mint amilyennek látszik, a sűrű dzsungelben ugyanis valaki rejtőzik, talán egy szadista pszichopata gyilkos, aki célba veszi a hajótörötteket, és az árnyékban elkezdi egyenként leszedni őket. Egy intelligens és perverz elme, akinek úgy tűnik, különös tehetsége van a lesből támadáshoz, a kínzáshoz és a mészárláshoz, és nagyon konkrét célpontokat jelöl ki. Egy emberi, delíriumos vadászat, egy „szex és vér” történet a szerző klasszikus stílusában, egy regény tele meglepetésekkel és váratlan gonoszsággal és romlottsággal.
Az eredeti nyelven 1991-ben megjelent, olasz nyelvre még soha le nem fordított regényt Richard Laymon egyik legnagyobb sikerének tartják. A Bram Stoker-díjas(r) Alessandro Manzetti fordítása.
A borító illusztrációja Alan M. Clark munkája.
A hátsó borító illusztrációja Giampaolo Frizzi”.
