La Bella Lingua: Szerelmi viszonyom az olasz nyelvvel, a világ legelbűvölőbb nyelvével

Olvasói vélemények

Dianne Hales La Bella Lingua című könyve az olasz nyelv szépségét kulturális elbeszélésekkel, személyes anekdotákkal és történelmi betekintéssel ötvözi. Az olvasók inspirálónak és élvezetesnek találják, különösen azok, akik érdeklődnek Olaszország vagy az olasz nyelv iránt, és örömüket lelik mind az írói stílusban, mind az informatív tartalomban. Néhány olvasó azonban a megadott kulturális-történelmi hangsúly helyett inkább a nyelvre összpontosító megközelítést várt.

⬤ Inspiráló és magával ragadó írói stílus
⬤ Magával ragadó kulturális és történelmi betekintés Olaszországba
⬤ Felkelti az érdeklődést az olasz nyelv és kultúra iránt
⬤ Vicces anekdoták, amelyek személyes tapasztalatokkal kapcsolódnak össze
⬤ Jól szervezett és könnyen olvasható
⬤ Alkalmas olaszul tanulóknak és azoknak is, akik nem szándékoznak nyelvet tanulni.

⬤ A hangsúly inkább a kultúrtörténeten van, mint a gyakorlati nyelvoktatáson
⬤ Néhány olvasó a személyes anekdotákat irreálisnak vagy unalmasnak találta
⬤ A részletes nyelvészeti fejtegetések hiánya csalódást okozhat a nyelvek szerelmeseinek
⬤ Dél-Olaszország és az olasz regionalizmus korlátozott tárgyalása
⬤ A tárgymutató hiánya néhány olvasó számára frusztráló.

(240 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

La Bella Lingua: My Love Affair with Italian, the World's Most Enchanting Language

Könyv tartalma:

Az olasz nyelv és kultúra ünneplése, a La Bella Lingua annak története, hogyan formált egy nyelv egy nemzetet, egy nő személyes törekvésének hátterében elmesélve, hogy folyékonyan beszéljen olaszul.

Mindenki számára, aki járt már Olaszországban, az olasz életről alkotott képzelet erősen csábító. De ahhoz, hogy valaki valóban olasz legyen, meg kell tanulnia a nyelvet. Dianne Hales is így kezdte meg az útját. A La Bella Lingua című könyvében a "világ legkedveltebb és legszerethetőbb nyelvével" kapcsolatos több évtizedes tapasztalatainak történetét az olasz történelem, irodalom, művészet, zene, filmek, életmód és ételek felfedezésével egy igazi opera amorosában - az Olaszország iránti szerelmének munkájában - egyesíti.

Huszonöt év alatt olaszul tanult a Berlitz, könyvek, CD-k, podcastok, magánórák és társalgási csoportok segítségével, és ami a legfontosabb, Olaszországban töltött idő alatt. Eközben az olasz nyelv nemcsak szenvedélyévé és örömévé vált, hanem útlevéllé Olaszország történetéhez és lelkéhez. Arra invitálja az olvasókat, hogy tartsanak vele, és kövessék nyomon az olasz nyelv fejlődését Pompeji falain lévő pikáns graffitikben, Dante izzó kantosaiban és Boccaccio pajzán Dekameronjában. Bemutatja, hogy a társadalmi kegyelem hogyan szövődik bele az olasz nyelv szövetébe: még a csípős "ciao" is, amely "szia" és "viszlát" kettős funkciót tölt be, a bella figura évszázadainak tükre. És felmagasztalja az olasz ételek dicsőségét, valamint gazdag és gyakran fergeteges gasztronómiai nyelvezetét: Az olaszok ügyesen írják le a feszült embert baccalának (szárított tőkehal), a mindenbe beleütött orrot prezzemolónak (petrezselyem), az értéktelen vagy banális filmet polpettonénak (nagy húsgombóc).

Dianne-hoz hasonlóan a La Bella Lingua olvasói is innamorata, elvarázsolva találják magukat az olasz nyelvtől, lenyűgözve a saga, elkínozva a kalandoktól, függővé téve a hangzását, és mindig vágyva arra, hogy minél több időt töltsenek a társaságában.