La Gazza ladra sinfonia: Study score
Ez a sinfonia (vagy nyitány) volt az utolsó, amit Rossini La Gazza ladra (magyarul A tolvaj szarka) című operájához komponált. Rossinit, aki híres volt arról, hogy nagyon gyorsan tudott komponálni, egy 19.
századi életrajzban idézik arról, hogy a karmester (Alessandro Rolla) a premier előtti napon a milánói Teatro alla Scala egyik felső szobájába záratta, ahol négy díszletmunkás őrizte, hogy befejezze a nyitányt. Amikor Rossini befejezte a partitúra egy oldalát, azt átadta az egyik "őrnek", aki aztán kidobta az ablakon egy másolónak. A nyitány híres a csörgődob használatáról, amely az ördögien okos tolvajmadár bohóckodását idézi meg.
Az opera ősbemutatóját 1817.
május 31-én tartották Milánóban. A többi nyitányhoz hasonlóan ezzel sem bántak túl jól a kiadók az évtizedek során.
A probléma részben a zeneszerző saját kézirataiból ered, amelyek a gyors, nyomás alatti komponálás termékei voltak. Ráadásul maga az opera is nagyon népszerű volt, ezért a következő évtizedekben a zeneszerző többször is átdolgozta a különböző európai előadásokhoz. Sok mindent, amit a korszak előadói első megjelenésükkor egyszerűen feltételeztek és analóg részekre alkalmaztak, a későbbi korok előadói nem így tettek.
A Clark McAlister által készített új előadói kiadás korábban a megszűnt E. F. Kalmus kiadó 2006-ban adta ki.
A Serenissima most örömmel kínálja nemcsak a jelen tanulmányi partitúrát, hanem a nagy partitúrát és a zenekari szólamokat is.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)